Csavajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csavajó (Čavoj)
Čavoj 04.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióMagura- Strážov
Rang község
Polgármester Ján Halaška
Irányítószám 972 29
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség491 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület15,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csavajó (Szlovákia)
Csavajó
Csavajó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 18° 29′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 18° 29′
Csavajó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csavajó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csavajó (szlovákul Čavoj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 528 lakosából 507 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1364-ben "Chawoy" néven említik először. 1397-ben "Chawayo" alakban szerepel. A Bossányi család birtoka volt. 1431-1434-ben husziták foglalták el. 1541-ben, 1578-ban és 1598-ban Kasza urai fosztották ki arany és ezüstbányáit. Az aranybányászat a 17. századig tartott. 1553-ban 5 adózó portája volt. 1787-ben 82 házában 650 lakos élt. 1828-ban 110 háza és 772 lakosa volt. Lakói kosárfonással, szövéssel, fonással foglalkoztak, részben pedig üvegkészítésből, ablakozásból éltek.

Vályi András szerint "CSAVAJ. vagy Csavoj. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Hellenbach Uraság, fekszik a’ hegyek között, Bajmócztól két mértföldnyire, termésbéli vegyonnyaira nézve, lásd Bellát, mellyhez hasonló, nevezetes fogyatkozásai miatt, a’ harmadik Osztályba tétetett."[2]

Fényes Elek szerint "Csávoj, tót falu, Nyitra vármegyében, a Fácskó hegye alatt; melly a megyében legmagasabb; 772 kath. lak., kath. paroch. templom. Fenyves erdeje sok és szép; legelője jó; de földe nagyon sovány. Hajdan bányái is voltak. F. u. Splényi és Rudnay örökösök."[3]

1910-ben 1238, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

2001-ben 630 lakosából 628 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]