Tormásborosznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tormásborosznó (Chrenovec-Brusno)
Szent Mihály Arkangyal templom
Szent Mihály Arkangyal templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Felső-Nyitra
Rang község
Első írásos említés 1243
Polgármester Tibor Čičmanec
Irányítószám 972 32
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 1383 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 335 m
Terület 12,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormásborosznó (Szlovákia)
Tormásborosznó
Tormásborosznó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 43′ 30″
Tormásborosznó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásborosznó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tormásborosznó (szlovákul Chrenovec-Brusno) 1960-ban Nyitratormás (Chrenovec) és Nyitraborosznó (Brusno) egyesülésével létrejött település Szlovákiában, a Trencséni kerület Privigyei járásában, Privigyétől 7 kilométerre keletre. A két anyaközség 1919-ig Magyarországhoz, Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1976-ban a településhez csatolták Hársas (Lipnik) községet, amely 1990-ben ismét önállósult.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 7 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Nyitratormást 1243-ban "Hyrenouch" alakban említik először. 1430-ban "Hernoc", 1773-ban "Chrenovecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok, majd 1244-től Bajmóc várának uradalmához tartozott. 1553-ban malma és 6 portája volt. 1675-ben 25 jobbágy és 3 zsellér háztartás volt a faluban 125 lakossal. 1778-ban 19 jobbágy és 1 zsellérházában 181 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 186 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel." [2]

Fényes Elek szerint " Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Chrenócz, kis tót falu, a handlovai völgyben Brusznó felett, 304 r. kath. lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Privigye. E község XIII. században királyi birtok volt. 1430-ban már „Hernócz” a neve és a bajmóczi várhoz tartozik. Kath. temploma a XVI. században épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van. Földesurai mindenkor a Pálffyak voltak." [4]

Nyitraborosznó 1244-től a bajmóci váruradalom része. 1430-ban „Brus”, 1773-ban Brusno néven szerepel a korabeli forrásokban. 1553-ban 10 portáig adózott. 1675-ben 138 lakosa volt. 1715-ben 14 háztartása volt. 1778-ban 246 lakos élt a településen. 1828-ban 33 házában 232 lakos élt. 1735-ben az egész falu leégett. A 17. századtól lakói az uradalmi majorokban dolgoztak napszámosként és idénymunkásként.

Vályi András szerint "BRUSZNÓ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Chremotznak szomszédságában, mellynek filiája, hegyes helyen, Privigyétöl fél mértföldnyire, réttyei első osztálybéliek, ’s mind a’ két féle fája elég van, legelője tágas, malma helyben; de mivel szőlö hegye nintsen, és földgyei szorossak, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Brusznó, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenócz filial. 232 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Brusznó, kis tót falu, a handlovai völgyben. Lakosainak száma 387, vallásuk r. kath. Posta- és táviró állomása Privigye-Bajmócz. A XV. század elején a bajmóczi vár tartozéka volt. A községet az idők folyamán többször pusztította el a tűz. Lakosainak nagy része mint napszámos, a megyén kívül keresi kenyerét. Földesurai a Pálffy grófok voltak." [4]

Nyitratormást és Nyitraborosznót 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Nyitratormásnak 374, Nyitraborosznónak 536, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Tormásborosznó 1281 lakosából 1264 szlovák volt.

2011-ben 1383 lakosából 1335 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 14. században épült. 1947-ben bővítették, berendezése részben 18. századi. 1517-ben készül késő gótikus domborműve a bajmóci múzeumban látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásborosznó témájú médiaállományokat.