Parlag (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parlag (Jalovec)
A Jézus Szíve templom
A Jézus Szíve templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Peter Kotian
Irányítószám 972 31
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 589 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 348 m
Terület 6,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Parlag (Szlovákia)
Parlag
Parlag
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 19° 37′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 19° 37′ 45″
Parlag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parlag témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Parlag (1899-ig Jalovecz, szlovákul Jalovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 9 km-re keletre a Handlovka-patak völgyében.

Története[szerkesztés]

A falu területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítja az itt megtalált bronz szekerce és más korabeli leletek. 1430-ban "Alloc" alakban említik először, a település azonban már a 12. századtól létezik. A 13. század elején a Dobak család birtoka, 1244-től pedig a bajmóci váruradalom része volt. 1553-ban 3 portával adózott. 1675-ben 86 lakosa volt. 1715-ben 9 adózó jobbágytelke volt. 1778-ban 203 lakosa volt. 1828-ban 26 házában 183 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fazsindely és faárukészítéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. A 15 - 16. században a településen üveghuta működött. 1749-ben a Pálffy család a Huňov völgyben üveggyárat és malmot alapított. 1831-ben építették mészégetőjét.

Vályi András szerint „JALOVECZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire, ’s a’ Bajmóczi Uradalomhoz tartozik, Rasztosznónak filiája, Csauszához földgye hasonlító.” [2]

Fényes Elek szerint „Jalovecz, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrénocz filial. 183 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.” [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A haború után lakói földművesek, napszámosok voltak. A második világháborúban támogatták a partizáncsoportokat.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 405, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 547 lakosából 543 szlovák volt.

2011-ben 589 lakosából 580 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült historizáló stílusban neoklasszicista és neoromán részletekkel.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]