Divéktemes
| Divéktemes (Temeš) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Oľga Fakanová | ||
| Irányítószám | 972 29 (pošta Čavoj) | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 189 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 518 m | ||
| Terület | 4,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 06″, k. h. 18° 28′ 38″48.868333°N 18.477222°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 06″, k. h. 18° 28′ 38″48.868333°N 18.477222°E | |||
| Divéktemes weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Divéktemes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Divéktemes (szlovákul Temeš) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Temes” néven említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEMES. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hellenbach Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Csávojnak szomszédságában, mellynek filiája; határja ollyan, mint Belláé.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Temes, tót falu, Nyitra vmegyében, Csávoj filial. 238 kath. lak. F. u. b. Hellenbach örök.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Temes, Csávoj és Nevidzén közt, a Kis-Magura nyugoti lejtőjén fekvő tót falu 207 r. kath. vallásu lakossal. Postája Valaszka-Bela, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Lakosai mint házalók vándoriparral foglalkoznak. Földesurai 1332-ben a Bossányiak és később a Rudnayak voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 324 | 289 | 234 | 189 |
| Különbség | -10,80 % | -19,03 % | -19,23 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 198 | 189 |
| Eltérés | -4,54 % |
1910-ben 297, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 282 lakosából 279 szlovák volt.
2011-ben 254 lakosából 250 szlovák volt.
2021-ben 212 lakosából 207 szlovák, 1 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szűz Mária kápolna 20. századi késő klasszicista stílusú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 11.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |