Nyitrafenyves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitrafenyves (Chvojnica)
Chvojnica (Prievidza District).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1614
Polgármester Branislav Dobrotka
Irányítószám 972 13
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 249 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 484 m
Terület 9,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitrafenyves (Szlovákia)
Nyitrafenyves
Nyitrafenyves
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″
Nyitrafenyves weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrafenyves témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrafenyves (más néven Chvojnicairtvány, 1899-ig Chvojnicza, szlovákul Chvojnica, németül Juntschbruch / Füntzl / Funschel / Fundstollen) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 249 lakosából 223 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 17 km-re északnyugatra a Chvojnica-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén a bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt.

A mai község azonban csak a 16-17. század fordulóján keletkezett, amikor német bányászokat telepítettek ide. Az itteni bányákban aranyat, ezüstöt, ólmot és cinket bányásztak. A falut 1614-ben említik először, Bajmóc várának uradalmához tartozott. Ekkor 5 ház állt a településen. Egykori német neve Fundstollen volt.

Régi magyar neve a szlovák hvojnica (= fenyves) főnévből ered. 1637-től a Pálffy család birtoka. 1787-ben 43 házában 427 lakos élt. 1828-ban 88 háza és 615 lakosa volt.

Bányái aránylag rövid idő alatt kimerültek. Ezt követően gőzmalmot és a németprónai szövőgyár mosodáját építették fel a faluban. 1890-ben ipariskolát alapítottak a községben.

Fényes Elek szerint "Chvojnicza, (Juntsbuch), német falu, Nyitra vmgyében, Chah filial – 615 kath. lak. – Van egy erdeje; sovány földe, sok szilvája. F. u. gr. Pálfy Ferencz. Ut. p. Privigye. " [2]

1910-ben 983, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek.

2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]