Nyitrafenyves
| Nyitrafenyves (Chvojnica) | |
.jpg) |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1614 |
| Polgármester | Branislav Dobrotka |
| Irányítószám | 972 13 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 249 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 484 m |
| Terület | 9,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyitrafenyves
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″ | |
| Nyitrafenyves weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrafenyves témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nyitrafenyves (más néven Chvojnicairtvány, 1899-ig Chvojnicza, szlovákul Chvojnica, németül Juntschbruch / Füntzl / Funschel / Fundstollen) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 249 lakosából 223 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétőltól 17 km-re északnyugatra a Chvojnica-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén a bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt.
A mai község azonban csak a 16-17. század fordulóján keletkezett, amikor német bányászokat telepítettek ide. Az itteni bányákban aranyat, ezüstöt, ólmot és cinket bányásztak. A falut 1614-ben említik először, Bajmóc várának uradalmához tartozott. Ekkor 5 ház állt a településen. Egykori német neve Fundstollen volt.
Régi magyar neve a szlovák hvojnica (= fenyves) főnévből ered. 1637-től a Pálffy család birtoka. 1787-ben 43 házában 427 lakos élt. 1828-ban 88 háza és 615 lakosa volt.
Bányái aránylag rövid idő alatt kimerültek. Ezt követően gőzmalmot és a németprónai szövőgyár mosodáját építették fel a faluban. 1890-ben ipariskolát alapítottak a községben.
Fényes Elek szerint "Chvojnicza, (Juntsbuch), német falu, Nyitra vmgyében, Chah filial – 615 kath. lak. – Van egy erdeje; sovány földe, sok szilvája. F. u. gr. Pálfy Ferencz. Ut. p. Privigye. " [2]
1910-ben 983, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek.
2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.
