Kós
| Kós (Koš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1367 |
| Polgármester | Štefan Závadinka |
| Irányítószám | 972 41 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1162 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 312 m |
| Terület | 13,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kós
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 44′ 40″, k. h. 18° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 40″, k. h. 18° 34′ 40″ | |
| Kós weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kós (szlovákul Koš, németül: Andreasdorf) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétőltól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a német jog alapján alapították, 1367-ben "Andreasdorf" néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. Gótikus templomát a 15. század elején építették. 1553-ban 27 portája volt. 1675-ben 52 jobbágy és 21 zsellérháza volt 215 lakossal, községi és uradalmi malommal. 1681-82-ben Thököly hadai rabolták ki és a törökök 82 embert hurcoltak el fogságba. A 19. században a Pálffy család birtoka volt. 1828-ban 91 házában 634 lakos élt, akik földműveléssel, kosárfonással, gyógyolajkészítéssel foglalkoztak. 1865-ben alapították szeszfőzdéjét.
Vályi András szerint "KOS. Tót falu Nyitra Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyébhez fél mértföldnyire, határja középszerű, réttye, legelője jó. " [2]
Fényes Elek szerint "Koss, Nyitra m. tót falu, 634 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1238 lakosából 1209 szlovák, 19 magyar, 7 német és 3 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 881 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 1162 lakosából 1132 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült gótikus stílusban.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1808-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Ján Kováč 1976: Z dejín Koša do prvej svetovej vojny. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra VII.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
