Nevigyén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nevigyén (Nevidzany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1229
Polgármester Beata Vrecková
Irányítószám 972 27
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség295 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület11,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nevigyén (Szlovákia)
Nevigyén
Nevigyén
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 10″, k. h. 18° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 10″, k. h. 18° 22′ 40″
Nevigyén weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nevigyén (1899-ig Nevidzény, szlovákul Nevidzany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 20 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1229-ben "Nywg" alakban említik először. 1332-ben "Neuegen", 1337-ben "Nouidzen", 1382-ben "Neuygen, Nyuygen, Neuden", 1409-ben "Newiczin", 1444-ben "Newidyen, Nevydczen" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1337-ben a Bossányi, később több nemesi család birtoka. A Rudnayak, majd 1554-től a lévai uradalom a birtokosai. A 17. században a töröknek fizetett adót. 1553-ben 4 portája adózott. 1715-ben 11 adózója volt. 1778-ban 42 jobbágy és 3 zsellércsalád, összesen 360 lakos élt itt. 1828-ban 60 háza és 411 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, később idénymunkákkal foglalkoztak. 1866-ban tagosítás volt a községben. 1887-ben csaknem az egész falu leégett.

Vályi András szerint "NEVICZIN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, és annak filiája, fája van, gyűmöltse, legelője elég; piatzozása német Prónán, és Privigyén, réttye, földgye, középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Nevedsén, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva fiókja: 411 kath. lak. F. u. a Bossányi család. Ut. postája Privigye."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1924-ben ismét nagy tűzvész volt a faluban 42 ház lett a tűz martaléka.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 312 lakosából 308 szlovák volt.

2011-ben 306 lakosából 300 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]