Keselőkő
| Keselőkő (Podhradie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Felső-Nyitra |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1352 |
| Polgármester | Ľudovít Michalovič |
| Irányítószám | 972 42 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 309 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 549 m |
| Terület | 12,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Keselőkő
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 18° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 18° 38′ 00″ | |
| Keselőkő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keselőkő témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Keselőkő (1899-ig Keselőkő-Pohrágy, szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 314 lakosából 309 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétől 18 km-re délre Keselőkő vára alatt (innen kapta a nevét), festői környezetben fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu története során mindvégig szorosan kapcsolódott a felette magasodó vár történetéhez. Keselőkő vára 13. században épült, de csak 1352-ben említik először "Kaseleukeu" alakban. Története során Csák Mátéé, a királyé, majd az Ilsvai Lestáké volt. 1388-ban "Keslymkw" néven említik, addig Bajmóc várához tartozott. Ekkor Luxemburgi Zsigmond szolgálataikért Pásztói Jánosnak és Kakas Lászlónak adta. 1434-ben a Majtényi család szerezte meg. A korábbi gótikus várat a 16. században átépítették. 1626-ban Bethlen Gábor hadai szállták meg. A Rákóczi-szabadságharc idején indult romlásnak. A harcokban nem szerepelt, tulajdonosai elhagyták, köveit a lakosság széthordta.
A falut 1388-ban "Waralya, Keselyukw, Keseleukw" alakban említik. A Keselőkő-Váralja név a szláv lakosság betelepülésével később Keselőkő-Pohrágyra változott. 1389-ben a Pásztói, 1434-től a Majthényi család birtoka. 1715-ben 21 háztartása volt. 1778-ban 25 jobbágy és egy zsellércsalád lakott a faluban, melynek 144 lakosa volt. 1828-ban 51 házában 355 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és idénymunkákkal foglalkoztak.
A faluról Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír: "Podhrágy, (Keseleőkő), tót f., Nyitra vmegyében, Bars vmegye szélén; erdős hegyek közt. Számlál 355 kath. lak. Van benne kath. paroch. templom, kastély. – Határában láthatni a régi omladozott Keseleőkő várát, a Majthényi család törzsök helyét. – Ezt a várat a Bethlen és Bocskay seregek elfoglalták; a törökök is több izben bekeritették; de birtokába nem juthattak. F. u. a Majthényi család Ut. p. Privigye."
1910-ben 701, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
2001-ben 321 lakosából 320 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A községtől északkeletre fekvő kopár hegyen állnak várának csekély romjai.
- Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
