Hársas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hársas (Lipník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1432
PolgármesterPeter Mikuško
Irányítószám972 32
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség563 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
Terület5,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″
Hársas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hársas (1899-ig Lipník, szlovákul Lipník) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 6 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1432-ben „Lypnek” alakban említik először. A községtől délnyugatra a középkorban erődítmény állt, melynek azonban már nyoma sincs. A település maga Éleskő várának uradalmához tartozott, később a Kerek és Neczpál családok birtoka. 1431 és 1434 között a Luxemburgi Zsigmond és a husziták közötti harcok színtere volt, ekkor átmenetileg lakatlanná vált. 1492-ben a Majthényi család szerezte meg. 1675-ben 132 lakosa volt. 1695-től Bajmóc várához tartozott. 1715-ben 22 háztartás volt a községben. 1778-ban 24 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáné.”[2]

1828-ban 28 házában 192 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, később idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban nagy hagyományai vannak a kézművességnek, különösen a fafaragásnak és kosárfonásnak. Kézműveseinek munkáját dicséri a falu művészi fa haranglába is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenocz fil., 192 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Lipnik, a handlovai völgyben Chrenócz mellett fekvő tót falu, 261 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Alatta folyik el a Handlova-patak. Földesurai a Pálffyak voltak.”[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1976-tól 1990-ig a szomszédos Tormásborosznó része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 488 lakosából 486 szlovák volt.

2011-ben 492 lakosából 483 szlovák volt.

2021-ben 563 lakosából 558 szlovák, 2 magyar, 2 (+5) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fa haranglába a 19. század közepén épült, harangját 1783-ban öntötték. Pietája a 19. század elején készült, a kovácspalotai pieta másolata.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. november 3.)
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hársas&oldid=26790489”