Hársas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hársas (Lipník)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Rang község
Első írásos említés 1432
Polgármester Peter Mikuško
Irányítószám 972 32
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 492 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 333 m
Terület 5,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hársas (Szlovákia)
Hársas
Hársas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 45″, k. h. 18° 42′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 45″, k. h. 18° 42′ 33″
Hársas weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hársas (1899-ig Lipník, szlovákul Lipník) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 492 lakosából 483 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 6 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1432-ben "Lypnek" alakban említik először. A községtől délnyugatra a középkorban erődítmény állt, melynek azonban már nyoma sincs. A település maga Éleskő várának uradalmához tartozott, később a kerek és Neczpál családok birtoka. 1431 és 1434 között a Luxemburgi Zsigmond és a husziták közötti harcok színtere volt, ekkor átmenetileg lakatlanná vált. 1492-ben a Majthényi család szerezte meg. 1695-tőúl Bajmóc várához tartozott. 1675-ben 132 lakosa volt. 1715-ben 22 háztartás volt a községben. 1778-ban 24 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 28 házában 192 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, később idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban nagy hagyományai vannak a kézművességnek, különösen a fafaragásnak és kosárfonásnak. Kézműveseinek munkáját dicséri a falu művészi fa haranglába is.

Vályi András szerint "LIPNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáné. " [2]

Fényes Elek szerint "Lipnik, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenocz fil., 192 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye. " [3]

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1976-tól 1990-ig a szomszédos Tormásborosznó része volt.

2001-ben 488 lakosából 486 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Fa haranglába a 19. század közepén épült, harangját 1783-ban öntötték. Pietája a 19. század elején készült, a kovácspalotai pieta másolata.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]