Hársas
| Hársas (Lipník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1432 |
| Polgármester | Peter Mikuško |
| Irányítószám | 972 32 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 563 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 90 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Terület | 5,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hársas
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 46′ 45″, k. h. 18° 42′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 45″, k. h. 18° 42′ 33″ | |
| Hársas weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hársas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hársas (1899-ig Lipník, szlovákul Lipník) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétől 6 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1432-ben „Lypnek” alakban említik először. A községtől délnyugatra a középkorban erődítmény állt, melynek azonban már nyoma sincs. A település maga Éleskő várának uradalmához tartozott, később a Kerek és Neczpál családok birtoka. 1431 és 1434 között a Luxemburgi Zsigmond és a husziták közötti harcok színtere volt, ekkor átmenetileg lakatlanná vált. 1492-ben a Majthényi család szerezte meg. 1675-ben 132 lakosa volt. 1695-től Bajmóc várához tartozott. 1715-ben 22 háztartás volt a községben. 1778-ban 24 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáné.”[2]
1828-ban 28 házában 192 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, később idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban nagy hagyományai vannak a kézművességnek, különösen a fafaragásnak és kosárfonásnak. Kézműveseinek munkáját dicséri a falu művészi fa haranglába is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenocz fil., 192 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Lipnik, a handlovai völgyben Chrenócz mellett fekvő tót falu, 261 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Alatta folyik el a Handlova-patak. Földesurai a Pálffyak voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1976-tól 1990-ig a szomszédos Tormásborosznó része volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 488 lakosából 486 szlovák volt.
2011-ben 492 lakosából 483 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Fa haranglába a 19. század közepén épült, harangját 1783-ban öntötték. Pietája a 19. század elején készült, a kovácspalotai pieta másolata.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. november 3.)
