Felsővesztény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővesztény (Horné Vestenice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Rang község
Polgármester Pavol Foltán
Irányítószám 972 22 (pošta Nitrica)
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 620 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 255 m
Terület 9,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővesztény (Szlovákia)
Felsővesztény
Felsővesztény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 39″, k. h. 18° 25′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 39″, k. h. 18° 25′ 51″
Felsővesztény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővesztény (1899-ig Felső-Vesztenic, szlovákul Horné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 17 km-re délnyugatra a Nyitrica jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén már a 10. században szláv erődítmény állt, maga a falu pedig valószínűleg a 11. században keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Vestinic" alakban említik először, amely ekkor említi Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is. A templom maradványai a Horka nevű dombon láthatók, közelében a régészeti feltárás során ezüst karperec került elő. 1349-ben "Wezthenicz Superior" néven szerepel írott formában. A szkacsányi uradalomhoz tartozott, 1777-től a község kegyura a nyitrai káptalan volt. 1663-ban a töröknek fizetett adót. A faluban vámszedőhely és postaállomás is volt. 1553-ban 12 portával adózott. 1715-ben 25 adózó háztartása volt. 1778-ban 62 házában 403 lakos élt. 1828-ban 81 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, házalással foglalkoztak. A 18. században szőlőt és sáfrányt termesztettek.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, 564 kath. lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; középszerű szántóföldek. Lakosai a két Vesztenicznek ugynevezett sárfányosok, kik sáfránynyal, és mindenféle portékákkal az egész országban széljel járnak. F. u. a nyitrai káptalan. Privigyéhez délre 2 1/2 órányira."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A községben kőbánya működik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 615 lakosából 606 szlovák volt.

2011-ben 620 lakosából 602 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban, a 17. század második felében bővítették, a 18. század második felében bővítették és barokk stílusban építették át.
  • Határában egy 1798-ban horvát kereskedők által emelt kereszt található.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]