Szkacsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szkacsány (Skačany)
Skačany - Obecný úrad.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rang község
Első írásos említés 1078
Polgármester Juraj Kližan
Irányítószám 958 53
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám PE
Népesség
Teljes népesség 1301 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület15,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szkacsány (Szlovákia)
Szkacsány
Szkacsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 18° 22′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 18° 22′ 45″
Szkacsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkacsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szkacsány (szlovákul Skačany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Simonytól 6 km-re északra, a Nyitrica partján.

Története[szerkesztés]

Határában, a Pravda nevű sziklás hegyen állott Szkacsány vára, melyet 1410-től említenek a nyitrai püspökség birtokaként. Ma csak alapfalai láthatók. A falut 1078-ban és 1271-ben "Scachan", 1333-ban "Scatkhan" alakban említik. A nyitrai püspökséghez tartozott, majd 1777-től a nyitrai káptalan birtokolta. A középkorban önálló uradalmi központ volt, melyhez 14 falu tartozott. 1533-ban 30 portája adózott. 1715-ben 38 adózó háztartása létezett. 1767-ben 849 lakost számláltak a településen. 1828-ban 112 házában 779 lakos élt. A török támadásokat követően, a 16.–17. században megerősítették és nemesi joggal rendelkező mezőváros lett. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, gyümölcs és sáfránytermesztéssel foglalkoztak. 1773-ban lakói panaszkodtak a császárnál a megemelt robot és adóterhek miatt. A településen több kézműves élt és dolgozott: 2 molnár, 2 cipész, szűcs, takács, kőműves, bognár és mészáros. 1834-ben országos vásártartási jogot kapott. 1865-ben Schick Lipót sörgyárat alapított itt, a sörgyártáshoz helyben termesztették a komlót. 1898-ban alakult hitelszövetkezete.

Vályi András szerint "SZKACSÁN. Tót Mezőváros Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bajmóczi járásban, hajdan sántzal vala körűlvéve; határja jó, szőleje termékeny, gyümöltse elég van, malma helyben, piatza Oszlányon, és Privigyén."[2]

Fényes Elek szerint "Szkacsán, tót m. v. Nyitra vmegyében, Bars és Trencsén vármegyék közt, hol a vmegye szélessége csak egy órányi. Számlál 779 kath. lak. – Van kath. paroch. temploma; továbbá termékeny földje; szőlőhegye; vizimalma; erdeje; országos vására. – Lakosai közt sokan vannak ugynevezett sáfrányosok, kik mindenféle portékákkal egész országot bejárják. F. u. a nyitrai káptalan, s feje egy 13 helységből álló uradalomnak. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szkacsány, barsi határszéli tót község a Belankavölgyben, 1091 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A legrégibb községek egyike; a XI. század második felében már a nyitrai egyház birtoka volt. Kath. temploma 1804-ben épült. Kegyura a nyitrai káptalan, melynek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. A községben azelőtt más templom állott, mely azonban 1803-ban romba dőlt. A török világban itt váracs is volt. Ennek ma már kevés a nyoma. Egy kisdedóvó is van a községben, melyet a F. M. K. E. tart fenn."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A háború után mezőgazdasági jellegű település lett. Két malma, téglagyára működött. A szlovák nemzeti felkelés idején, 1944. szeptember 7. és 12. között az itteni felkelők visszaverték a német csapatok támadását.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1203, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1293 lakosából 1288 szlovák volt.

2011-ben 1301 lakosából 1214 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1803-ban építették át klasszicista stílusban. Eredetileg a 13. században épülhetett. A templomot fal övezi.
  • Barokk kápolnája 1731-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]