Ugrás a tartalomhoz

Kisegyházas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisegyházas (Kostolná Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterMária Žofčinová
Irányítószám972 26
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség510 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség121 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület3,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 26″, k. h. 18° 29′ 24″48.807100°N 18.490000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 26″, k. h. 18° 29′ 24″48.807100°N 18.490000°E
Kisegyházas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisegyházas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisegyházas (1899-ig Kosztolnafalu, szlovákul Kostolná Ves, korábban Kostolnejsa) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Privigyétőltól 14 km-re északnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezett. A nyitrai vár tartozéka volt, később birtokában több nemesi család: a Bossányi, Rudnay és Újváry családok osztoztak. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Uyeghaz” néven említik először. 1332-37-ben megtaláljuk még „Divec Superior”, „Veghaz”, illetve 1390-ben „Wyeghaz” néven is. Gótikus temploma a 14. században már állt. 1553-ban malma és 6 portája volt. 1715-ben 8 háza állt. A község anyakönyveit 1718-tól vezetik, de csak 1790-től van meg a Nyitraivánkai levéltárban. 1778-ban 2 nemesi és 23 jobbágyháza volt 198 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTOLNAFALVA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bosányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik, Bajmóczhoz egy mértföldnyire, határja soványas, fája nints, réttye tsekélyes, alkalmatos legelője van.[2]

1828-ban 44 házában 308 lakos élt. Lakói mezőgazdasági idénymunkákkal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztolnafalva, (Kosztolnyejsza), Nyitra m. tót falu, 308 kath. lak., kath. paroch. templommal. F. u. a Bosányi család. Ut. p. Privigye.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosztolnafalu, a Belanka völgyben fekszik, Banka és Dlzsin közt. Lakosai tótajkuak, számuk 275, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Ősrégi község. 1113-ban »Kosztulán« (Costulan) néven várbirtok volt. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1515-ben már fennállott. Hajóját 1742-ben építették újra. Földesurai a Rudnayak voltak.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 351, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 469 lakosából 466 szlovák volt.

2011-ben 455 lakosából 449 szlovák volt.

2021-ben 510 lakosából 494 (+1) szlovák, 5 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült. 1515-ben, 1742-ben és 1773-ban átépítették, a 19. században és 1933-ban megújították.
  • Nepomuki Szent János szobra a 19. században készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
  5. ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]