Alsóvesztény
| Alsóvesztény (Dolné Vestenice) | |
 |
|
| A templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Felső-Nyitra |
| Rang | község |
| Polgármester | Kvetoslava Šimorová |
| Irányítószám | 972 23 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2611 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 189 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 228 m |
| Terület | 13,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóvesztény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 24′Koordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 24′ | |
| Alsóvesztény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvesztény témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóvesztény (szlovákul Dolné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétőltól 20 km-re délnyugatra, a Nyitrica partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 11. században alapították. 1349-ben "Wezthenicz Inferior" alakban említik először. A szkacsányi uradalom része volt, majd 1777-től a nyitrai káptalan birtoka. 1663-1664-ben a töröknek adózott. 1629-tól részben a püspöki uradalom része. 1553-ban 14 adózó portája volt. 1715-ben 42 háztartás adózott a településen. 1815-ben 63 jobbágy, 10 zsellér és 5 napszámos családja, összesen 524 lakosa volt. 1828-ban 92 házában 638 lakos élt. A 16-18. században lakói sáfrány- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században állattartásból, gyümölcstermesztésből éltek.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek."[2]
Fényes Elek szerint "Alsó-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, ezelőtt Trencsén vármegyében, szélén, a bajmóczi országutban: 336 kath., 2 evang. lak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi üzemben dolgoztak. A második világháború idején részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 szeptemberében partizáncsoportot alakítottak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 792, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 2699 lakosából 2654 szlovák volt.
2011-ben 2611 lakosából 2484 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Klasszicista temploma a 19. század elején épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
|
