Alsóvesztény
| Alsóvesztény (Dolné Vestenice) | |
 | |
| A templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Polgármester | Kvetoslava Šimorová |
| Irányítószám | 972 23 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2580 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 189 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 228 m |
| Terület | 13,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóvesztény
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 24′Koordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 24′ | |
| Alsóvesztény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvesztény témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóvesztény (szlovákul Dolné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétőltól 20 km-re délnyugatra, a Nyitrica partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 11. században alapították. 1349-ben "Wezthenicz Inferior" alakban említik először. A szkacsányi uradalom része volt, majd 1777-től a nyitrai káptalan birtoka.
1553-ban 14 adózó portája volt. 1663-1664-ben a töröknek adózott. 1629-tól részben a püspöki uradalom része. 1715-ben 42 háztartás adózott a településen. 1815-ben 63 jobbágy, 10 zsellér és 5 napszámos családja, összesen 524 lakosa volt. 1828-ban 92 házában 638 lakos élt. A 16-18. században lakói sáfrány- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században állattartásból, gyümölcstermesztésből éltek.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek."[2]
Fényes Elek szerint "Alsó-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, ezelőtt Trencsén vármegyében, szélén, a bajmóczi országutban: 336 kath., 2 evang. lak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi üzemben dolgoztak. A második világháború idején részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 szeptemberében partizáncsoportot alakítottak.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 514 lakosából 1 magyar, 12 német és 486 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 633 lakosából 6 magyar, 13 német és 614 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 805 lakosából 10 magyar, 34 német és 750 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 772 római katolikus, 24 izraelita és 9 evangélikus vallású volt.
1910-ben 792 lakosából 69 magyar, 9 német és 713 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 772 római katolikus, 15 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.
1921-ben 811 lakosából 1 magyar, 3 német, 10 zsidó, 785 csehszlovák és 12 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 797 római katolikus, 11 izraelita, 2 evangélikus és 1 egyéb vallású volt.
1930-ban 830 lakosából 4 német, 825 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 825 római katolikus, 1 izraelita és 4 egyéb vallású volt.
1970-ben 1154 lakosából 2 magyar és 1129 szlovák volt.
1980-ban 1611 lakosából 4 magyar és 1569 szlovák volt.
1991-ben 2523 lakosából 4 magyar és 2465 szlovák volt.
2001-ben 2699 lakosából 2654 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 2611 lakosából 2484 szlovák, 31 cseh, 3 magyar, 2 morva és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 2495 lakosából 2409 (+6) szlovák, 1 magyar, 29 (+2) egyéb, (+1) cigány és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Klasszicista temploma a 19. század elején épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Oravcová - Borčin 1994: Dolné Vestenice
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
|