Alsóvesztény
| Alsóvesztény (Dolné Vestenice) | |||
 | |||
| A templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kvetoslava Šimorová | ||
| Irányítószám | 972 23 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2374 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 189 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 228 m | ||
| Terület | 13,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 14″, k. h. 18° 23′ 46″48.704000°N 18.396100°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 14″, k. h. 18° 23′ 46″48.704000°N 18.396100°E | |||
| Alsóvesztény weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvesztény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóvesztény (szlovákul Dolné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 20 km-re délnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 11. században alapították. 1349-ben „Wezthenicz Inferior” alakban említik először. A szkacsányi uradalom része volt. 1553-ban 14 adózó portája létezett. A 16-18. században lakói sáfrány- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1629-től részben a püspöki uradalom része. 1663-1664-ben a töröknek adózott. 1715-ben 42 háztartás adózott a településen. 1777-től a nyitrai káptalan birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek.”[2]
1815-ben 63 jobbágy, 10 zsellér és 5 napszámos családja, összesen 524 lakosa volt. 1828-ban 92 házában 638 lakos élt, akik a 19. században állattartásból, gyümölcstermesztésből éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, ezelőtt Trencsén vármegyében, szélén, a bajmóczi országutban: 336 kath., 2 evang. lak.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Vesztenicz, tót falu, mely a veszteniczi völgyben, a Chotoma és Dielcze nevü hegyek közt fekszik 633 lakosa r. kath. vallásu. Kis templomát a község könyöradományokból emelte 1894-ben. A falut 1876-ban nagy tűzvész pusztította el, mely alkalommal a régi templom is porrá égett. A faluban botgyár is van. A lakosok nagyban űzik a gyümölcsfatenyésztést és a gyümölcscsel való kereskedést. E község 1349-ben a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak voltak. Jelenleg a nyitrai káptalannak van itt nagyobb erdőterülete.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták.
Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi üzemben dolgoztak. A második világháború idején részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 szeptemberében partizáncsoportot alakítottak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2704 | 2686 | 2593 | 2374 |
| Különbség | -0,66 % | -3,46 % | -8,44 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2388 | 2374 |
| Eltérés | -0,58 % |
1880-ban 514 lakosából 1 magyar, 12 német és 486 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 633 lakosából 6 magyar, 13 német és 614 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 805-en lakták, ebből 10 magyar, 34 német és 750 szlovák anyanyelvű; ebből 772 római katolikus, 24 izraelita és 9 evangélikus vallású volt.
1910-ben 792-en lakták: 69 magyar, 9 német és 713 szlovák anyanyelvű; továbbá ebből 772 római katolikus, 15 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.
1921-ben 811 lakosából 1 magyar, 3 német, 10 zsidó, 785 csehszlovák és 12 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 797 római katolikus, 11 izraelita, 2 evangélikus és 1 egyéb vallású.
1930-ban 830 lakosából 4 német, 825 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 825 római katolikus, 1 izraelita és 4 egyéb vallású.
1970-ben 1154 lakosából 2 magyar és 1129 szlovák volt.
1980-ban 1611-en lakták, ebből 4 magyar és 1569 szlovák.
1991-ben 2523-an lakták: 4 magyar és 2465 szlovák.
2001-ben 2699 lakosából 2654 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 2611-en lakták, ebből 2484 szlovák, 31 cseh, 3 magyar, 2 morva és 86 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 2495-en lakták: 2409 (+6) szlovák, 1 magyar, 29 (+2) egyéb, (+1) cigány és 56 ismeretlen nemzetiségű.[6]
| Lakosok száma | 2580 | 2495 | 2374 |
| 2017 | 2021 | 2024 |
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Klasszicista temploma a 19. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Oravcová - Borčin 1994: Dolné Vestenice
További információk
[szerkesztés]
- Községinfó
- Alsóvesztény Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2007. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |