Németpróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németpróna (Nitrianske Pravno)
Németpróna
Németpróna
Németpróna címere
Németpróna címere
Németpróna zászlaja
Németpróna zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Jozef Balčirák
Irányítószám 972 13
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 3197 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 354 m
Terület 31,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Németpróna (Szlovákia)
Németpróna
Németpróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 15″, k. h. 18° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 15″, k. h. 18° 38′ 00″
Németpróna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Németpróna (szlovákul Nitrianske Pravno, korábban Nemecké Právno, németül Deutschproben, Deutsch Pranno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 10 km-re északra fekszik. Felsőpróna és Nyitraszalka tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A Nyitra-folyó felső folyásánál moustier-i kultúra leletei kerültek elő. A későbbiekben a lengyeli kultúra népe lakta ezt a vidéket. Késő lengyeli kultúrához tartozó csontvázas temetkezéseket tártak fel Felsőpróna vidékén. A kora bronzkorból szekerceleletet találtak. A középső bronzkorban a lausitzi kultúra települése és földvára állt a Felsőpróna feletti Vyšehrad hegyen. A kultúra népe egészen a vaskorig uralta ezt a területet. 1970-1978 között Vyšehrad hegyén 829 m magasságban hatalmas bronzkori földvárat tártak fel. A hallstatt és a La Tène-korból is ismertek leletek. Az i. e. 3. század közepétől kelta, majd germán törzsek jelentek meg itt. Vyšehrad hegyén kelta-dák és a puhói kultúrához tartozó leletek kerültek elő. A kora középkorban szláv törzsek jelentek meg a területen. A Vyšehrad hegyen álló erődítés a Nagymorva Birodalom idején is használatban volt.

A mai települést német aranybányászok alapították a 12. század közepén. Kezdetben a bajmóci váruradalomhoz tartozott, majd a Noffry család kihaltával királyi birtok lett. 1430-ban Luxemburgi Zsigmond oklevele már városként említi. 1489-ben Hunyadi Mátyás a bajmóci uradalommal együtt fiának, Corvin Jánosnak adta. A 16. század közepétől az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt viharosabb időszak következett a település életében. Majd a 17. században az ellenreformáció és a Habsburg ellenes felkelés eseményei hátráltatták a fejlődést. A települést többször égették fel és rabolták ki. A 18. század közepén Németprónát 12 tagú magisztrátus irányította. 1772-ben megkísérelték újraindítani az arany kitermelését. Az arany kifogytával lakosai posztógyártásra, vászonszövésre tértek át. Fejlődött a kézműves ipar, megalakultak céhei is, melyek közül a legjelentősebbek a mészáros, a szabó, a fazekas, a kőműves és a csizmadia céhek voltak.

1827. július 22-én a települést súlyos tűzvész pusztította, melyben házai többsége leégett. 1845-ben a bajmóci uradalommal együtt a Pálffy család szerezte meg. 1866-ban Németpróna elveszítette városi rangját és nagyközség lett.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2366, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel.

2001-ben 3134 lakosából 2957 szlovák és 94 német volt.

2011-ben 3197 lakosából 2855 szlovák és 60 német volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község felett 829 m magasan állnak Vyšehrad várának maradványai. A vár a bronzkortól a Felső Nyitravidék egyik legjeletősebb erőssége volt.
  • Főtere a mai napig megőrizte középkori formáját.
  • Az egykori városi tanács épülete a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, ma a kárpát-medencei németek múzeuma látható benne.
  • 15-16. századi reneszánsz polgárházak.
  • Gótikus Keresztelő Szent János temploma 1400 körül épült, 1715-ben átépítették, a 19. században és a 20. század elején renoválták.
  • A Szűz Mária-kápolna a 19. században épült.
  • A Kálváriahegyen álló kálváriát 1934-ben szentelték fel.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Schréter Zoltán 1915: Németpróna környékének földtani viszonyai. A Magy. Kir. Földtani Intézet 1914. évi jelentése, 98-111.
  • Jozef Kadvolt a kol. 1985: Nitrianske Pravno 1335-1985.
  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001., p. 668.
  • Miroslav Nemec 2012: Kriminalita a súdna prax v Nemeckej Ľupči v druhej polovici 18. storočia. Historické rozhľady VII, 163-177.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.