Németpróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Németpróna (Nitrianske Pravno)
Németpróna
Németpróna
Németpróna címere
Németpróna címere
Németpróna zászlaja
Németpróna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Jozef Balčirák
Irányítószám 972 13
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség3250 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság354 m
Terület31,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Németpróna (Szlovákia)
Németpróna
Németpróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 15″, k. h. 18° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 15″, k. h. 18° 38′ 00″
Németpróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Németpróna (szlovákul Nitrianske Pravno, korábban Nemecké Právno, németül Deutschproben, Deutsch Pranno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 10 km-re északra fekszik. Felsőpróna és Nyitraszalka tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A Nyitra-folyó felső folyásánál moustier-i kultúra leletei kerültek elő. A későbbiekben a lengyeli kultúra népe lakta ezt a vidéket. Késő lengyeli kultúrához tartozó csontvázas temetkezéseket tártak fel Felsőpróna vidékén. A kora bronzkorból szekerceleletet találtak. A középső bronzkorban a lausitzi kultúra települése és földvára állt a Felsőpróna feletti Vyšehrad hegyen. A kultúra népe egészen a vaskorig uralta ezt a területet. 1970-1978 között Vyšehrad hegyén 829 m magasságban hatalmas bronzkori földvárat tártak fel. A hallstatt és a La Tène-korból is ismertek leletek. Az i. e. 3. század közepétől kelta, majd germán törzsek jelentek meg itt. Vyšehrad hegyén kelta-dák és a puhói kultúrához tartozó leletek kerültek elő. A kora középkorban szláv törzsek jelentek meg a területen. A Vyšehrad hegyen álló erődítés a Nagymorva Birodalom idején is használatban volt.

A mai települést német aranybányászok alapították a 12. század közepén. Kezdetben a bajmóci váruradalomhoz tartozott, majd a Noffry család kihaltával királyi birtok lett. 1430-ban Luxemburgi Zsigmond oklevele már városként említi. 1489-ben Hunyadi Mátyás a bajmóci uradalommal együtt fiának, Corvin Jánosnak adta. A 16. század közepétől az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt viharosabb időszak következett a település életében. Majd a 17. században az ellenreformáció és a Habsburg ellenes felkelés eseményei hátráltatták a fejlődést. A települést többször égették fel és rabolták ki. A 18. század közepén Németprónát 12 tagú magisztrátus irányította. 1772-ben megkísérelték újraindítani az arany kitermelését. Az arany kifogytával lakosai posztógyártásra, vászonszövésre tértek át. Fejlődött a kézműves ipar, megalakultak céhei is, melyek közül a legjelentősebbek a mészáros, a szabó, a fazekas, a kőműves és a csizmadia céhek voltak.

1827. július 22-én a települést súlyos tűzvész pusztította, melyben házai többsége leégett. 1845-ben a bajmóci uradalommal együtt a Pálffy család szerezte meg. 1866-ban Németpróna elveszítette városi rangját és nagyközség lett.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2366, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel.

2001-ben 3134 lakosából 2957 szlovák és 94 német volt.

2011-ben 3197 lakosából 2855 szlovák és 60 német volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1742-ben Kiparszky Tóbiás János kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
  • Itt született 1769-ben Bresztyánszky András katolikus pap, szakíró.
  • Itt született 1781-ben Weszerle József történész, numizmatikus, főiskolai tanár, az éremtan professzora.
  • Itt született 1786-ban Bresztyenszky Béla bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1835-ben Czeizel Gábor római katolikus püspök, nagyprépost, apát-kanonok.
  • Itt született 1855-ben Loczka József ásványkémikus (mineralógus), a MNM ásványtárának igazgató őre, több analitikai módszer kidolgozója, Loczka Alajos kémikus apja.
  • Itt született 1855-ben Bossányi József(sk) pap, pedagógus, történész, nyelvész, természetkutató.[2]
  • Itt született 1868-ban Lányi József teológiai író.
  • Itt született 1872-ben Damkó József szobrász és iparművész.
  • Itt született 1873-ban Czeizel János irodalomtörténész, pedagógus.
  • Itt született 1881-ben Eugen Filkorn szlovák pap, kanonok, pápai prelátus, a szlovák képviselőház tagja.
  • Itt született 1899-ben Jozef Weber (Lackovič) szlovák egyházi író, műfordító, pedagógus, jezsuita.
  • Itt szolgált Barsi József publicista, statisztikai és filozófiai író, a MTA levelező tagja (1870).
  • Itt szolgált és nyugszik Raitsits Ferenc (1873–1932) katolikus esperes, tanfelügyelő, nyitrai kanonok, Raitsits Emil testvére.[3]
  • Itt tanult Kubinyi Zsigmond (1820-1880) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblabíró.
  • Itt tanult Nécsey József (1842–1929) verebélyi postamester, régiséggyűjtő, múzeumalapító.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község felett 829 m magasan állnak Vyšehrad várának maradványai. A vár a bronzkortól a Felső Nyitravidék egyik legjeletősebb erőssége volt.
  • Főtere a mai napig megőrizte középkori formáját.
  • Az egykori városi tanács épülete a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, ma a kárpát-medencei németek múzeuma látható benne.
  • 15-16. századi reneszánsz polgárházak.
  • Gótikus Keresztelő Szent János temploma 1400 körül épült, 1715-ben átépítették, a 19. században és a 20. század elején renoválták.
  • A Szűz Mária-kápolna a 19. században épült.
  • A Kálváriahegyen álló kálváriát 1934-ben szentelték fel.

Források[szerkesztés]

  • Schréter Zoltán 1915: Németpróna környékének földtani viszonyai. A Magy. Kir. Földtani Intézet 1914. évi jelentése, 98-111.
  • Krásy Slovenska 1922
  • Jozef Kadvolt a kol. 1985: Nitrianske Pravno 1335-1985.
  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001., p. 668.
  • Miroslav Nemec 2012: Kriminalita a súdna prax v Nemeckej Ľupči v druhej polovici 18. storočia. Historické rozhľady VII, 163-177.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. knihydominikani.sk
  3. bbmesto.fara.sk; 1915 Magyarország tiszti cím- és névtára 34, 473.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Nitrianske Pravno
A Wikimédia Commons tartalmaz Németpróna témájú médiaállományokat.