Cégely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cégely (Cígeľ)
Tlsty diel from cigel.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Felső-Nyitra
Rang község
Polgármester Štefan Mjartan
Irányítószám 971 01 (pošta Prievidza 1)
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 1190 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 460 m
Terület 17,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cégely (Szlovákia)
Cégely
Cégely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′, k. h. 18° 39′Koordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 18° 39′
Cégely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cégely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cégely (szlovákul Cigeľ) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1190 lakosából 1176 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 6 km-re délre a Ciglianka patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kora bronzkorban is lakott volt.

A falut 1362-ben "Luchka" néven említik először, amikor Bajmóc ura Gilett János Sutói Péternek adta. Kezdetben a privigyei váruradalomhoz tartozott, később Keselőkő és Bajmóc uradalmának része volt. 1461-ben "Cyglen" néven említi oklevél. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy lakói kecsét tenyésztettek és a kecske német neve "ziege", átírással "cige". 1553-ban "Chygel" néven szerepel okiratban, ekkor 9 portát számláltak a faluban. 1675-ben 37 jobbágy és 15 zsellérháza volt 282 lakossal, fő birtokosa a Pálffy család. 1715-ben mindössze 19 háztartása volt. 1787-ben 42 háza volt 310 lakossal, 1828-ban 52 házában 369 lakos élt. A község életében lényeges változást jelentett, amikor határában szenet találtak és a település bányászfalu jelleget öltött. A 19. században malom, fűrésztelep és posztóüzem működött a községben.

Vályi András szerint "CZIGEL. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szebedrástól nem meszsze, ’s ennek filiája, Bajmóczhoz egy mértföldnyire, határbéli földgyeit a’ záporok járják, és négy marhával miveltetnek, de Körmöczön, Privigyén lévő piatzozása miatt, a hol szekerrel, ’s kézzel is kereshetnek, azon felül kézi munkával készűlt szerszámokat is ottan jól eladhattyák, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Czigel, tót falu, Nyitra vgyében, Bars vmegye szélén; 369 kath. lak. Határa sovány; erdeje nagy. F. u. gr. Pálfy Ferencz." [3]

1910-ben 762, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A második világháború idején lakói támogatták a partizáncsoportokat. 1945. január 13-án 132 lakosát tartóztatták le a németek, hetet közülük kivégeztek, a többieket koncentrációs táborba küldték.

A Szent Mátyás templom

2001-ben 1003 lakosából 996 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1762-ben épült a korábbi fatemplom helyén. 1912-ben megújították.
  • A falu környéke bővelkedik természeti szépségekben.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cégely témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]