Nyitranovák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitranovák (Nováky)
A nyitranováki római katolikus templom.
A nyitranováki római katolikus templom.
Nyitranovák címere
Nyitranovák címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang város
Első írásos említés 1113
Polgármester Daniel Daniš
Irányítószám 972 71
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 4269 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 242 m
Terület 19,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitranovák (Szlovákia)
Nyitranovák
Nyitranovák
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 18° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 18° 32′ 30″
Nyitranovák weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitranovák témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitranovák (szlovákul Nováky) város Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Felsőlelóc és Nyitralaszkár tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 10 km-re délnyugatra a Nyitra bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint a mai város területén a Lehota-patak mellett a bronzkorban, a Kr. e. 1200 és 800 közötti időben megerősített település állt. A települést és temetőjét az 1888. és 1889. évben az amatőr régész Rakovszky Ferenc tárta fel, a leletek pedig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Nyitranovák első írásos említése 1113-ból származik abban az oklevélben, melyben Kálmán király megerősíti a zobori bencés apátságot birtokaiban. Az oklevél a települést "Nouvac" alakban említi. Plébániája az esztergomi érsekség iratai szerint 1149 előtt keletkezett. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék megemlíti Márton nevű papját is, aki egy ezüst adót fizetett. 1321-ig a privigyei uradalom része volt, ezután Bajmóc, majd Éleskő várának tartozéka volt. 1387 és 1395 között királyi birtok, ekkor Luxemburgi Zsigmond hívének Jolsvai Leustáchnak adta, ennek halála után pedig fiai birtoka. 1434-ben a Majthényi család kapta meg. 1431-ben és 1434-ben a husziták, 1470-ben és 1472-ben pedig a lengyelek rabolták ki Novákot. 1533-ban a Podmaniczky testvérek gyújtották fel és rabolták ki, még a Majthényiak templomban talált sírjait is kifosztották. 1560-ban a falu György nevű papja lutheránus hitre tért és elhagyta híveit, akik a Majthényiakkal együtt őseik hitén maradtak. 1601-ben Bocskai hajdúi a település mellett lezajlott csatában több mint száz parasztot öltek meg, ez a vérveszteség a falu gazdasági visszaeséséhez vezetett. 1608-ban csak 6 jobbágytelek állt Novákon. 1626-ban protestáns zsoldosok rabolták ki a települést, az állatokat elhajtották, a templomot felgyújtották. 1631-ben és 1663-ban a török dúlta fel a falut. 1700 és 1703 között a régi román-gótikus templom helyén új klasszicista katolikus templom épült. 1703-ban és 1708-ban a császáriak és a kurucok közti harcokban a település egy része leégett. 1784-ben 60 házában 131 családban 597 lakos élt. A hozzá tartozó Felsőlelócnak ugyanekkor 25 háza és 176 lakosa, Laszkárnak 24 háza és 208 lakosa volt. 1812-ben a templom közelében felépült az új iskola. 1817-ben megszűnt a templom körüli temetkezés, az község északi részén új temetőt létesítettek. 1830-ban a zsidó közösség számára zsinagóga is épült a településen, iskolájuk 1896-ban létesült. 1831-ben Novákon 673, Felsőlelócon 232, Laszkáron 159 lakos élt. 1884 és 1888 között kolerajárvány pusztított, melynek 120 lakos, főként gyerekek estek áldozatul. 1890-ben Alsólelócot csatolták hozzá.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. Az első világháborúban 146 nováki férfi vett részt, közülük 32-en nem tértek haza. 1918. december 10-én a cseh csapatok megérkezte előtt a magyar csendőrök elhagyták a települést. 1919-ben bezárták a magyar és a zsidó iskolát. 1921-ben Nyitranováknak Alsó- és Felsőlelóccal, valamint Nyitralaszkárral együtt 1372 lakosa volt. 1941-ben Laszkártól északra fabarakkokból zsidó gyűjtőtábor létesült, ahonnan 1942-ben mintegy 1200-1800 embert hurcoltak el lengyelországi koncentrációs táborokba. 1944-ben hivatalosan is egyesítették Nyitranovákot Alsó- és Felsőlelóccal, valamint Nyitralaszkárral. 1945. április 5-én a német és magyar csapatok a Vörös Hadsereg közeledtére elhagyták a települést. 1951-ben új iskola létesült. 1953-ban bevezették az elektromos áramot. 1961-ben Nyitranovák városi rangot kapott. 1973-ban 5907 volt a lakosok száma.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 599 lakosából 493 szlovák, 64 német, 13 magyar anyanyelvű és 29 csecsemő volt. Felsőlelóc 226 lakosából 209 szlovák, 10 német anyanyelvű és 6 csecsemő, Nyitralaszkár 199 lakosából 185 szlovák, 9 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt.

1910-ben 851 lakosából lakosából 706 szlovák, 81 magyar, 47 német és 17 más nemzetiségű volt. Felsőlelóc 377 lakosából 372 szlovák és 5 német, Nyitralaszkár 203 lakosából 195 szlovák, 6 magyar és 2 német volt.

2001-ben 4402 lakosából 4284 szlovák volt.

2011-ben 4269 lakosából 4020 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Géczi András (1756-1821) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
  • Itt született Majthényi Adolf (1814-1871) kánonjogi doktor, apát, kanonok, főesperes.
  • Itt született Majthényi Flóra (1837-1915) költőnő, Tóth Kálmán költő felesége, akitől később elvált. Kiváló zenetehetség, több zeneszerzeménye is fennmaradt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az egykori kolostor épülete a 17. században épült, a 19. század második felében átépítették, 1941-ben megújították, ma általános iskola működik benne.
  • Római katolikus temploma 1800-ban a korábbi templom alapjain épült.
  • Három 17. századi várkastélya közül az egyik már romos állapotú.
  • Nemesi kúria a 18. század végéről.
  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Gazdasága[szerkesztés]

  • Itt található Szlovákia legnagyobb hőerőműve.
  • szén és lignit bányászata

Testvérvárosa[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitranovák témájú médiaállományokat.