Nemeskosztolány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany)
Tarnóczy Mansion, Dolné Lelovce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1331
Polgármester Jana Školíková
Irányítószám 972 43
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség1781 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület12,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeskosztolány (Szlovákia)
Nemeskosztolány
Nemeskosztolány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 18° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 18° 31′ 30″
Nemeskosztolány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskosztolány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeskosztolány (szlovákul Zemianske Kostoľany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 13 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik. Alsólelóc tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1331-ben „Coztulan" néven egy határleírásban említik először, de a hozzá tartozó Alsólelőc már 1232-ben szerepel a nyitrai püspökség birtokaként. A későbbiekben Nemeskosztolány története a Kosztolányi családhoz kötődik, amely Kemenecről helyezte ide a család székhelyét és 1600 körül új kastélyt épített. A családnak Kemenecen a 15. században vára állt. A család 1848-ig, a jobbágyság megszüntetéséig volt a falu földesura. Rajtuk kívül a Rajcsányi, Pápai, Brausz, Zsják és a bajmóci Pálffy család rendelkezett birtokokkal a községben. Alsólelócon a Tarnóczy család volt birtokos.

1534-ben a dézsmajegyzék 6 portát számlált a településen. Az 1601-es adóösszeírás szerint két malom és 55 ház állt a településen, ebből a fele, 27 volt nemesek birtokában. A hódoltság idején többször érte török támadás, a falu egy arany 25 dénár adót fizetett a töröknek. A reformáció terjedésével a Kosztolányaikkal együtt a falu lakói is luteránusok lettek. 1715-ben 18 adózója volt.[2] Az evangélikus templom 1736-ban épült fel. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. Különösen a szitakészítés érdemel említést, a községben két szitakészítő műhely is működött a 18. században. 1828-ban 73 házában 502 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTOLÁNY. Kosztoláni, vagy Nemes Kosztolány. Tót nemes falu Bars Várm. földes Ura Kosztolányi Urak, a’ kiknek lakó helyekkel diszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Oszlányhoz egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[3]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Kosztolány (Nemes-), Bars, most A. Nyitra vmegyében, tót falu, a Nyitra vize mellett: 413 kath. 89 evang. lak. Vannak itt több uri lakások, pálinka-házak, s a t. Földjei szép gabonát teremnek; rétjei jók; erdeje gyönyörü. F. u. Kosztolányi nemzetség. Ut. p. Oszlán."[4]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Nemeskosztolány, a Nyitra völgyében, Nyitra vármegye határán fekvő, magyar és tót kisközség, hol azonban a tótok vannak a legtöbben. Lakosai róm. katholikusok és ág. ev. vallásúak s számuk 492. Régi egyház, mely már 1611-ban mint „antiqua ecclesia" szerepel. Első temploma, lelkészlaka és iskolája Felső-Kosztolányban a mostani Felső-Kameneczen volt. Templomát 1685-ben Hunyady László alispán a róm. katholikusok számára foglaltatta le s lelkészét Sabatitius (Szabadka) Jánost elfogva, Oszlányba vitette. Nemes-Kosztolányban Kosztolányi Zsigmond és neje szül. Justh Zsófia építettek templomot, melyet 1710-ben az oszlányi plébános foglalt el. Ez a Kosztolányi Zsófia volt az, ki özvegy korában fiait Eleket, Józsefet és Andrást, hogy őket az ev. vallásnak megmentse, Szászországban neveltette. Az e vidéken lakó ev. családoknak 1734-ben, III. Károly alatt, sikerült a Simonyra beczikkelyezett templomépítési engedélyt Nemes-Kosztolánynak megszerezni. Igy lett a nemeskosztolányi egyház „articularis." A község határában barnaszéntelepek vannak. Van postája, távirója és vasúti állomása. Ide tartozik Trebnyistye telep is."[5]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

A második világháború alatt a falu a nyitravidéki antifasiszta felkelés egyik központja volt. 1958-ban csatolták hozzá Alsólelócot.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 137 lakosából 124 szlovák, 7 magyar, 4 német anyanyelvű és 2 csecsemő volt.

1910-ben 524-en lakták, 459 szlovák, 33 magyar és 32 német.

2001-ben 1633 lakosából 1605 szlovák volt.

2011-ben 1679 lakosából 1557 szlovák.

Neves emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nemeskosztolányi utcakép, háttérben a nyitranováki hőerőmű kéményei
  • A községben négy várkastély is található, két reneszánsz és két barokk stílusú; továbbá két barokk temploma is van:
    • Legrégibb reneszánsz kastélyát 1600 körül építette a Kosztolányi család. Az eredetileg négy saroktornyos épületből mára kétemeletes, kétsaroktornyos kastély maradt.
    • A Karolin-kastély a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, a 19. század végén újjáépítették. Kosztolányi Izabella tulajdona volt, majd 1945 után iskola, később iroda működött benne. Ma újra magántulajdon.
    • A Kisasszony-kastély 1727-ben épült, 1815-ben empire stílusban építették át. Kosztolányi Anna tulajdona volt, ma oktatási célokat szolgál.
    • Az evangélikus templom 1736-ban épült barokk stílusban. A 18. század végén, a türelmi rendelet értelmében torony nélkül építették át. Belseje gazdagon kifestett, oltárképe a 17. század végén készült korabarokk stílusban. Szószéke és keresztelőmedencéje 18. századi, orgonája a 17. század végén készült. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
    • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1699 és 1701 között épült későreneszánsz-korabarokk stílusban. Főoltára 1713-ban készült. A Nagyboldogasszonyt ábrázoló mellékoltára 1700-ból való, korábban Alsólelóc templomában állt. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
  • Innen származik Kosztolányi Dezső költő családja.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Zemianske Kostoľany - Dedina s bohatstvom minulosti a prítomnosti.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Zemianske Kostoľany
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskosztolány témájú médiaállományokat.