Szebed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szebed (Sebedražie)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Peter Juríček
Irányítószám 972 05
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 1720 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 335 m
Terület 8,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szebed (Szlovákia)
Szebed
Szebed
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 45″, k. h. 18° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 45″, k. h. 18° 37′ 30″
Szebed weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szebed témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szebed (szlovákul Sebedražie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban, Privigyétől 4 km-re délre. 2011-ben 1720 lakosából 1651 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

1245-ben emíltik először "Scepreda, Scepredras" alakban, 1388-ban "Zebedras" néven szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok volt, 1350-től az éleskői váruradalom része. 1434-től a Majthényi család, a 18. századtól a Berényi család birtoka. 1553-ban 10 portája adózott és még 3 lakatlan háza is volt. 1675-ben 39 gazda és 15 zsellérháza volt 199 lakossal. 1715-ben 19 volt a jobbágytelkek száma. 1778-ban 357 lakosa volt. 1828-ban 63 házában 439 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, napszámos munkákkal foglalkoztak. A faluban malom és fűrésztelep is működött. Sok volt a kézműves is.

Vályi András szerint "SZEBEDRÁZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez 324fél mértföldnyire; határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Szebedrás, tót falu, Nyitra vmegyében, 439 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. b. Braunecker özvegye. Ut. p. Privigye." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szebedrázs, a Nyitra-völgyben, Privigyétől délre fekvő tót község, 520 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Kath. temploma a mult század közepén épült. Kegyura a vallásalap. A község 1245-ben Kesselőkő várának tartozéka volt és azután is a Majthényiak voltak a földesurai." [4]

1910-ben 663, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

2001-ben 1675 lakosából 1654 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 15. század második felében említik először. A 17. század első felében és 1874-ben átépítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]