Delzsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Delzsény (Dlžín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rang község
Polgármester František Adamec
Irányítószám 972 26 (pošta Nitrianske Rudno)
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség165 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület6,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Delzsény (Szlovákia)
Delzsény
Delzsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Delzsény (1899-ig Dlzsin, szlovákul Dlžín) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1272-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DLTZEN. vagy Dlzsen. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvához közel, ’s ennek filiája, Bajmócztól mintegy mértföldnyire, határja közép termékenységű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dizsán, Nyitra m. tót falu, Kosztolánfalva filial. 169 kath. lak. F. u. Bosányi örökösök.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Dlzsin, kis tót község a Rudnóvölgyben, az Oborszki és Lazni nevü hegyek tövében, a Belanka-patak mellett. Lakosainak száma 227, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, távirója és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesurai a Rudnayak voltak. E községről már a XIII. században van említés téve; akkoriban »Dolsin« néven nevezték.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 205 lakosából 199 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 227 lakosából 225 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 221 lakosából 219 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 285 lakosából 280 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 311 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 361 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 228 lakosából 227 szlovák volt.

2001-ben 202 lakosából 199 szlovák volt.

2011-ben 175 lakosából 166 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 2.)

További információk[szerkesztés]