Delzsény
| Delzsény (Dlžín) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | František Adamec | ||
| Irányítószám | 972 26 (pošta Nitrianske Rudno) | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 165 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 404 m | ||
| Terület | 6,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″48.809722°N 18.512778°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 35″, k. h. 18° 30′ 46″48.809722°N 18.512778°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Delzsény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Delzsény (1899-ig Dlzsin, szlovákul Dlžín) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 12 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1272-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DLTZEN. vagy Dlzsen. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvához közel, ’s ennek filiája, Bajmócztól mintegy mértföldnyire, határja közép termékenységű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dizsán, Nyitra m. tót falu, Kosztolánfalva filial. 169 kath. lak. F. u. Bosányi örökösök.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Dlzsin, kis tót község a Rudnóvölgyben, az Oborszki és Lazni nevü hegyek tövében, a Belanka-patak mellett. Lakosainak száma 227, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, távirója és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesurai a Rudnayak voltak. E községről már a XIII. században van említés téve; akkoriban »Dolsin« néven nevezték.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 205 lakosából 199 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 227 lakosából 225 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 221 lakosából 219 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 285 lakosából 280 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 311 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 361 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 228 lakosából 227 szlovák volt.
2001-ben 202 lakosából 199 szlovák volt.
2011-ben 175 lakosából 166 szlovák volt.
2021-ben 165 lakosából 151 szlovák, (+1) magyar, 1 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |