Kovácspalota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovácspalota (Tužina)
Kovácspalota címere
Kovácspalota címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Miroslav Dzina
Irányítószám 972 14
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség1204 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület48,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovácspalota (Szlovákia)
Kovácspalota
Kovácspalota
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 40″, k. h. 18° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 40″, k. h. 18° 37′ 00″
Kovácspalota weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácspalota (1899-ig Tuzsina, szlovákul Tužina, németül Schmidtsheiss/Schmiedshau/Schmidts Haj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1219 lakosából 1143 szlovák és 45 német volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 13 km-re északra a Tuzsinka patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ban "villa Fabri" néven említik először, amikor bírája Heckel Hermann a Tuzsinka patak mellett falut alapít, mely később összeolvadt a mai településsel. 1430-ban "Kowachlehota", 1489-ben "Thwssyna", 1495-ben "Kanorfalwa" alakban szerepel az oklevelekben. Később kialakul a magyar Kovácspalota és a német "Shmiedshau" név. A község kezdettől fogva a bajmóci váruradalom része volt. A Felső-Nyitravidék magyar és német bányászokkal való intenzív betelepítése akkor indult meg, amikor a környéken aranyat találtak. A 16. század közepére a magyarok kerültek túlsúlyba a településen. 1614-re a bányák kimerülése miatt a lakosság fokozatosan a mezőgazdaságra és kézművességre állt át. 1657 és 1711 között a falu ezer aranyért megváltotta adókötelezettségét. 1675-ben 111 házában 276 család élt. 1715-ben 28 háztartása volt. 1735-ben sörfőzdéje létesült. 1752-ben malma és fűrészmalma is volt. 1787-ben 123 háza és 1624 lakosa volt. 1790-ben lakói fellázadtak az elviselhetetlen úrbéri terhek miatt. A község templomát 1797-ben építették. 1828-ban 285 házában 1922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "TUSINA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős."[2]

Fényes Elek szerint "Tuzsina (Szmicz), nagy német falu, Nyitra vmegyében, 1992 kath. lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; sok szilva; jó legelő. F. u. gróf Pálffy Ferencz." [1]

1910-ben 2788, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. Amíg a 20. század első felében a lakosság száma megközelítette a 3000-et, a második világháború utáni német kitelepítések következtében 1200 körülire esett vissza. Az alapiskola 1979-ben épült fel.

2001-ben 1214 lakosából 1129 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel ellátott római katolikus templom. 1788 és 1797 között épült barokk stílusban.
  • A Szűz Mária kápolna 1818-ban épült, 1872-ben bővítették.
  • A templomtól északnyugatra álló Immaculata-szobor a 18. század második felében készült.
  • A falu közepén álló Pietát 1850-ben készítették, 1947-ben állították helyre.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.