Rudnószabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudnószabadi (Rudnianska Lehota)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1477
Polgármester Ivan Javorček
Irányítószám 972 26
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 729 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 364 m
Terület 12,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudnószabadi (Szlovákia)
Rudnószabadi
Rudnószabadi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 27′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 27′ 45″
Rudnószabadi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rudnószabadi (1899-ig Rudnó-Lehota, szlovákul Rudnianska Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 15 km-re északnyugatra a Bisztrica patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 14. században a német jog alapján bányásztelepülésként keletkezett. 1477-ben "Lehota alias Bistricka" néven említik először. A Rudnay család birtoka és a divékújfalui uradalom része volt. 1715-ben 7 ház állt a faluban. 1778-ban malma, 17 jobbágy és egy zsellérportája volt 183 lakossal. 1828-ban 45 házában 309 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal, a nők főként szövéssel foglalkoztak. A 19. században fűrésztelep is működött a településen. 1918-ban az egész település - amely teljes egészében faházakból állt - leégett.

Vályi András szerint "Rudno Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rudnohoz nem meszsze, gyűmöltsök elég terem, fája van min a’ két féle, makkja legelője elég, malma helyben, piatzozása Privigyén." [2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Rudnó), tót falu, Nyitra vmegyében, 309 kath. lak. F. u. a Divéky és Rudnay fam. Ut. p. Rudnó. " [3]

Nyitra vármegye monográfiájaban "Rudnó-Lehota, a „Magas Rokos” alatti völgyben fekvő tót község, Nyitra-Rudnó fölött, 317 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesura 1533-ban már a Rudnay-család volt." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 453, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 726 lakosából 719 szlovák volt.

2011-ben 729 lakosából 686 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült.
  • A község legrégibb építménye az ún. felső kastély.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]