Besztercsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Besztercsény (Bystričany)
Besztercsény templom.JPG
Besztercsény zászlaja
Besztercsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rang község
Polgármester Vojtech Bartoš
Irányítószám 972 45
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség1801 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület37,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besztercsény (Szlovákia)
Besztercsény
Besztercsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′, k. h. 18° 31′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 18° 31′
Besztercsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercsény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besztercsény (szlovákul Bystričany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 17 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó bal oldalán fekszik. Nyitraszeg és Oszlánykisfalud tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A falut 1388-ban „Byztriche" alakban említik először, ekkor Keselőkő várának uradalmához tartozott. Ezután különböző nemesi családok birtoka, így 1601-ben a Dóczyaké, később a Hunyady és a Lessenyey-Nagy családé. 1536-ban malma is volt a településnek. 1601-ben 77 házat számláltak a településen. 1715-ben kézművesei között három tímár is működött. 1720-ban 25 adózó háztartása létezett. A 18. században a barsi kézművesipar egyik központja. Kézművesei híres szita és fazsindely készítők voltak, a lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu patrónusa Szent György, őt ábrázolja a község 1721-ből származó legrégibb pecsétje is. 1828-ban 98 házában 686 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „BESZTERICZIN. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, határbéli földgye jó, réttyei bőven termők, piatzozása könnyű, fája, makkja elég, fegyves erdei is vagynak, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: „Bisztricsény, tót falu, Bars az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, ut. p. Oszlánhoz 1/2 mfd. 681 katholikus, 5 evangelikus lak. Gyümölcse, fája, szénája, gabonája bőven van. F. u. többen."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Bisztricsény, nyitravölgyi tót kisközség, a Bisztra patak mellett, melytől úgy látszik nevét is vette, minthogy Bisztra átlátszó folyóvizet jelent. 1508-ban Biszterczen néven mint Kesselőkő vár tartozéka szerepelt, a mikor e birtokot János esztergomi érsek Ilsvai Leusták nádor gyermekeinek visszaadja. Későbbi birtokosai 1434-től kezdve a Majthényiak, azután ezek során a Lessenyey és a Matkovich családok, az utóbbi időben pedig a Majthényi testvérek és Detrich Gyula. A XVIII. század második felében nevének két változatával találkozunk, úgymint Bistrizin és Bistricsány. Templomát a vallásalap 1841-ben építtette. A községben két kúria is van, melyeket még a Lessenyey-Nagy család építtetett, ezek közül az egyik a Majthényiak birtokába jutott, a másik pedig a Matkovich családé volt s kihaltával a Detrich családé lett. A község lakosainak száma 732. Posta van a községben, táviró és vasúti állomás pedig Nyitraszeg."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

1921 és 1937 között a Majthényi család uradalmának része. A településen két kőbánya és egy faüzem is működött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 964, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1808 lakosából 1789 szlovák volt.

2011-ben 1831 lakosából 1742 szlovák.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Nyitraszegen született 1820-ban Kubinyi Zsigmond ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblabíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1808-ban épült. A 19. század második felében bővítették.
  • Nyitraszeg Szent Anna temploma a 12. századból származik.
  • Két saroktornyos ódon kastélya a 17. században épült.
  • Oszlánykisfalud fa haranglába, sárgaréz haranggal.
  • Nyitraszegi termálfürdő.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bystričany
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercsény témájú médiaállományokat.