Nyitraszucsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1249
PolgármesterPavol Caňo
Irányítószám972 21
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1188 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
Terület18,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″
Nyitraszucsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraszucsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1249-ben „Zucsan” néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtokába került. 1270-ben „Zuchan”, a későbbiekben „Suchan”, „Zucham”, „Zuchcham”, „Zuchchen” alakokban szerepel az oklevelekben. 1553-ban 26 adózó portája volt. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része. 1663–64-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1777-től a nyitrai káptalan tulajdonába került. 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék.”[2]

1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Szucsány, a Rokos, Szova és Borsina nevű hegyek közt, a Belanka-patak fölött fekszik. Fekvése elég regényes; két sorban épült házai közt egy kis patak tör keresztül a Belanka felé. Lakosai tótok, számuk 875. Vallásuk r. katholikus. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása N.-Bélicz. Katholikus temploma 1765-ben épült. Kegyura a nyitrai székes káptalan. A község 1249-ben mint nyitrai várbirtok szerepelt. Későbbi földesura az Eszterházy-család, azután pedig a nyitrai székeskáptalan volt, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van.”[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.

1910-ben 998-an lakták, ebből 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más anyanyelvű.

2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.

2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
  • 1999 Nitrianske Sučany 750 rokov (1249-1999).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitraszucsány&oldid=26470422”