Nyitraszucsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Pavol Caňo
Irányítószám 972 21
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség 1221 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 297 m
Terület 18,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitraszucsány (Szlovákia)
Nyitraszucsány
Nyitraszucsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 28′ 00″
Nyitraszucsány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1249-ben "Zucsan" néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtoka lett. 1270-ben "Zuchan", a későbbiekben "Suchan, Zucham, Zuchcham, Zuchchen" alakokban szerepel az oklevelekben. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része, 1777-től pedig a nyitrai káptalané. 1553-ban 26 adózó portája volt. 166364-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt, 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.

Vályi András szerint "SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék. " [2]

Fényes Elek szerint "Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.

1910-ben 998 lakosából 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más nemzetiségű volt.

2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.

2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]