Oszlány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oszlány (Oslany)
A Szent István király templom
A Szent István király templom
Oszlány címere
Oszlány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester František Priekala
Irányítószám 972 47
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség2363 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület25,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oszlány (Szlovákia)
Oszlány
Oszlány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 28′ 10″
Oszlány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszlány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oszlány (szlovákul Oslany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 22 km-re délnyugatra, a Nyitra-folyó bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. A lausitzi kultúra népe uralta ezt a területet, mely már akkor fontos útvonalak találkozásánál feküdt. Emiatt a környéken számos vár és erődítmény is állt. A lausitzi kultúra uralmának a kelták és dákok hódításai vetettek véget. A terület fontossága ellenére a Felső-Nyitravidék ekkor még csak ritkán lakott volt. Nagyobb arányú benépesüléssel csak a római kortól számolhatunk.

A mai települést 1254-ben említik először, amikor egy Oszlányi Ivánka nevű királyi hivatalnok tűnik fel IV. Béla király oklevelében. Ebben az időben a település a zólyomi várispánsághoz tartozott. A települést közvetlenül 1332-ben a pápai tizedjegyzék „Hoslan” alakban említi Domonkos nevű papjával együtt, ekkor már állt a falu Szent István király tiszteletére szentelt temploma. Az ecclesia de Hoslan 12 garas tizedet fizetett, tehát az átlagnál nagyobb lélekszámú település lehetett.

1383-ban Bees bán leszármazottai és a Váradi család között nagy per folyt a birtokjogért.

1395-ben „Ozslyan”, 1424-ben „Ozlan” néven szerepel az oklevelekben. 1470-ben a község tulajdonosai Oszlányi István és György. 1503-ban II. Ulászló királytól mezővárosi rangot kapott. A 16. században a reformáció terjedésével a település gyorsan átvette az új hitet, azonban amikor

A 17. században az assakürti Ghyczy család és Pálffy gróf családi birtoka. 1660-ban Oszlány a Pálffyak bajmóci uradalmához került Pálffy katolikus felesége hatására rekatolizáltak. 1601-ben plébánia, iskola, malom, 2 nemesi kúria és 75 ház állt a településen. A század második felében a vármegyei közgyűlés is itt tartotta gyűléseit. Ez időben azonban megnőtt a török támadások veszélye. 1662-ben a törökök 12 környékbeli faluval együtt felégették és kifosztották a települést. Ettől kezdeve Oszlány adófizetésre kényszerült. 1663-ban Oszlányt és környékét a törökök feldúlták.[2] 1670-ben I. Lipót felmentette hadi kötelezettségei alól, majd 1677-ben megerősítette kiváltságait. Miksa császártól heti vásártartási jogot kapott. 1683. április 8-án megismétlődött a fosztogatás és gyújtogatás, emellett mintegy 200 lakost hurcoltak el fogságba.[3] 1687-ben I. Lipót évenkénti négyszeri szabad vásárt engedélyezett a községnek. 1695-ben a kurucok rabolták végig a környéket, de Thurzó Miklós serege elűzte őket.

A város a viszontagságok ellenére gyorsan fejlődött. Közvetett módon, I. Lipót 1697-es okleveléből tudjuk, hogy már korábban is kapott bizonyos privilégiumokat, mivel ekkor megerősítést nyert II. Ulászló 1503-as és Miksa 1565-ös (egyébként nem ismert) oklevele. 1697-től címeres város, évi négy vásárral és négy marhavásárral. Fejlődött a kézművesség is, 1715-ben 21 kézműves működött a városban. Megalakultak a céhek is, elsőként 1652-ben a mészárosok céhe. 1746-ban 136, 1786-ban 151 volt a kézművesek száma. A 18. században sőrfőzde kezdett üzemelni. 1803-ban Oszlány Bars vármegye egyik járási székhelye lett. 1888-ban felépült az új iskola. Ebben nagy szerepe volt a Nécsey család 1841-es, körülbelül 75 000 pengő forintos alapítványának, amelyből 45 000 nevelésre, 30 000 egyházi és jótékonysági célokra lett lekötve.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZLÁNY. Tót mező Város Bars Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez másfél, Körmöczhöz pedig 4 mértföldnyire. Hajdani lakosai 1662dikben, és 1683dikban sok féle ínségeket szenyvednek az Ozmanok által. Héti vásárjai nevezetesek, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, el adásra módgyok van helyben is."[4]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Oszlán, tót mező-város, Bars, most A.-Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, Bajmóczhoz 3 mfnyire, 1460 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szántóföldei igen jó rozsot és árpát teremnek; rétjei gazdagok; erdeje elég; cseresnyéje hires; mind heti-, mind országos vásárokat tart. Postahivatal. 1662-ben és 1683-ban sokat szenvedt a Töröktől. F. u. Pálffy Ferencz, s a bajmóczi uradalomhoz tartozik."[5]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Oszlány, nyitravölgyi tót nagyközség, 1581, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. E községgel már a pápai tizedszedők jegyzékében is találkozunk, a mikor Hoslan alakban van feljegyezve és papja 12 garast fizetett, a mi azt bizonyítja, hogy "ecclesia de Hoslan" már akkoriban is nagyobb község volt. Bees bán ősi birtoka, mely miatt 1383-ban a Váradiakkal elkeseredett per folyt. 1395-ben Ozlyan alakban találjuk említve, 1424-ben pedig már Ozlan néven. 1470-ben Valentinus de Oszlány et condam Joannes de eadem Oszlány fiai István és György bírják tulajdonul. 1683-ban sokat szenvedett a törököktől, kik a templomba menekült lakosok közül 200-at rabságra hurczoltak. E században az assakürti Ghiczyeket és a gróf Pálffy családot találjuk itt mint földesurakat. A XVII. század vége felé a vármegye itt tartotta közgyűlését, melyen Oszlány városra 750 frt hadi adót vetettek ki. A község két eredeti oklevelet őríz Lipót királytól. Az egyik 1687-ben kelt és ebben évenként négyszeri szabad vásártartási jogot ad a községnek. A második 1697-ben kelt és ebben megerősíti a II. Ulászló által 1503-ban és a II. Miksa által 1565-ben adományozott előjogokat, szabatosan meghatározza a privilegizált város czímerét és végül négy marhavásárt engedélyez. Lakosai hajdan híres szitakötők és posztóiparosok voltak. A Nécsey család 1841-iki alapítványa, melynek eredetijét Pozsony város levéltára őrzi, egész vagyont juttatott a község kulturális és vallási intézményeinek. Ez alapítványból 45,000 pengő forint nevelési czélokra van szánva és kb. 30,000 egyházi és jótékony czélokra szolgál. A község 1861-től 1892-ig öt izben majdnem teljesen leégett. Oszlányban, mint a Nyitravölgy barsi részének központján nagy és élénk üzleti forgalom van, melynek lebonyolításában hathatósan közreműködnek az itteni pénzintézetek, mint a takarékpénztár, az önsegélyező egylet és a községi hitelszövetkezet. A katholikus templom 1495-ben épült, de Domaniczky Miklós, itteni plébános 1756-ban megújította. A községhez tartozik Gyuris telep is. Van itt posta, táviró és vasúti állomás."[6]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásának székhelye volt.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1370 lakosából 1163 szlovák, 124 német, 23 magyar, 3 idegen anyanyelvű és 57 csecsemő.

1910-ben 1789-en lakták, ebből 1390 szlovák és 325 magyar.

2001-ben 2154 lakosából 2104 szlovák volt.

2011-ben 2380 lakosából 2254 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1681-ben Tagányi Béla kegyes tanítórendi áldozópap és gimnáziumi igazgató.
  • Itt született 1708-ban Ledai Lénárt kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
  • Itt született 1737-ben Laszlovszky József, Buda szenátora, a város bírája, megyei táblabíró és polgármester.
  • Itt született 1815-ben Csanády Ferenc hivatalnok, író, az 1840-es évek ipari mozgalmainak jelentős résztvevője.
  • Itt született 1835-ben Szokoly Viktor birtokos és hírlapíró.
  • Itt született 1842-ben Nécsey József postamester, régiséggyűjtő, múzeumalapító.
  • Itt született 1866-ban Mihalovics Ede teológiai tanár.
  • Itt született 1892-ben Nécsey Ede csehszlovákiai címzetes érsek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
  3. Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Oslany
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszlány témájú médiaállományokat.