Miksa magyar király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Miksa
Nicolas Neufchâtel 002.jpg

Német-római császár
Ausztria uralkodó főhercege
Uralkodási ideje
1564. július 26.1576. október 12.
Elődje I. Ferdinánd
Utódja II. Rudolf
Magyarország királya
Uralkodási ideje
1564. július 26.1576. október 12.
Koronázása Pozsony
1563. szeptember 8.
Elődje I. Ferdinánd
Utódja Rudolf
Csehország királya
Uralkodási ideje
1564. július 26.1576. október 12.
Koronázása Prága
1562. szeptember 20.
Elődje I. Ferdinánd
Utódja II. Rudolf
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg
Született 1527. július 31.
Bécs
Elhunyt 1576. október 12. (49 évesen)
Regensburg
Édesapja Habsburg Ferdinánd
Édesanyja Jagelló Anna
Házastársa Habsburg Mária
Gyermekei többek között:
Anna főhercegnő
Rudolf főherceg
Ernő főherceg
Erzsébet főhercegnő
Mátyás főherceg
Miksa főherceg
Albert főherceg
Margit főhercegnő
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa témájú médiaállományokat.

Habsburg Miksa vagy Ausztriai Miksa (Bécs, 1527. július 31. – Regensburg, 1576. október 12.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Miksa néven német király, német-római császár és Ausztria uralkodó főhercege, valamint I. Miksa néven magyar és cseh király 1564-től haláláig. Miksa I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna magyar és cseh királyi hercegnő legidősebb fiúgyermeke volt. Felesége első unokatestvére, Habsburg Mária lett, gyermekei között ott van két későbbi német-római császár, magyar és cseh király, Rudolf és Mátyás főhercegek, valamint egy spanyol és egy francia királyné, Anna és Erzsébet főhercegnők

Élete[szerkesztés]

Gyermekévei, ifjúsága[szerkesztés]

Miksa 1527. július 31-én született Bécsben I. Ferdinánd és Jagelló Anna elsőszülött fiúgyermekeként. Tizenöten voltak testvérek, de a három fiúgyermek közül ő volt a legidősebb, s ő lett a kijelölt trónörökös. Miksa habitusát tekintve nem számított átlagos Habsburg-uralkodónak, hiszen kimondottan életvidám természete volt, emellett műveltségével, művészi hajlamaival, továbbá a protestantizmus iránti rokonszenvével is kitűnt a család tagjai közül. Ezek miatt később a „rejtélyes császár”, illetve a némileg jogos „Lutheránus Habsburg” elnevezést kapta. Miksa trónörököshöz méltó neveltetésben részesült, tanítói között neves humanistákat is számon tartunk. Az alapos képzésen a német mellett elsajátította a spanyol, francia, olasz, cseh, magyar és latin nyelvet is. A protestáns vallásmagyarázat alapelveit alighanem az egyik tanára ismertette meg az ifjú és mindenre nyitott Miksával. Az „eretnek tanok” iránti érdeklődését nagyban erősítette, hogy már 1543-ban szoros, baráti kapcsolatba került a protestáns Ágost szász választófejedelemmel, akitől később apja megpróbálta elszigetelni. Emiatt Ferdinánd 1544-ben bátyjára, V. Károly német-római császárra bízta fia további – elsősorban politikatudományi – nevelését, ám a spanyol királyi udvarban inkább csak a képmutatást sajátította el, a buzgó katolicizmusra érzéketlen maradt. Pedig a császárnak nagy tervei voltak vele, mivel Miksát 1548-ban összeházasította leányával, Máriával, hogy majdan a halála után az ő ága, elsősorban fia, Fülöp járjon jól az utódlás alkalmával. Ebben a kérdésben viszont Miksa teljesen egyetértett apjával, Ferdinánddal, így Károlynak a fellázadt fejedelmektől 1552-ben elszenvedett veresége után a császár ez irányú tervei kudarcot vallottak. Miksa a feleségével – akit visszahúzódó természete ellenére nagyon szeretett, s tizenöt gyermekük született, köztük két későbbi császár, Rudolf és Mátyás – hosszú és eseményekben bővelkedő utazás után ugyanebben az évben tért vissza végleg Bécsbe. Utazgatásai alatt Tridentben – a katolikus egyház nagy reformzsinata idején – a protestáns nézetei miatt állítólag egy bíboros meg akarta mérgezni. A Spanyolországból hozott elefántjai is nagy érdeklődést keltettek birodalomszerte, s Miksa utazása után „Az elefánthoz” nevet viselő fogadók száma rendkívüli módon megszaporodott.

Ferdinánd diplomáciájának eredményeképpen a már régóta tartó vallásháborút 1555-ben az augsburgi békével sikerült lezárni, ám az apjára jellemző kompromisszumos katolicizmus határát Miksa már átlépte. Apja, a pápa és az új spanyol király, II. Fülöp nyomására Miksa színleg ismét visszakozott, s nem pártolt át a protestáns fejedelmek táborába, sőt 1562-ben formálisan esküt tett, hogy élete végéig a katolikus vallás híve marad. A betegeskedő Ferdinánd ezt azzal honorálta, hogy engedélyt adott Miksa királlyá koronázására. A trónörökös főherceget 1562. szeptember 20-án Prágában cseh, 1562. november 30-án Frankfurtban német-római, majd 1563. szeptember 8-án Pozsonyban magyar királlyá koronázták.

Ferdinánd még az 1564 júliusában bekövetkezett halála előtt kevéssel is aggódott Miksa lutheránussága miatt, ám az új császár megpróbálkozott ugyan egy protestánsok számára kedvező valláspolitikával, a katolikus fejedelmek, a pápa és II. Fülöp miatt azonban kénytelen volt visszatérni az 1555-ös kompromisszum elveihez.

Uralkodása[szerkesztés]

Ökörsütés 1564. július 26-án, Miksa koronázási ünnepségén.

I. Miksa (császárként II. Miksa) apja halála után, 1564. július 26-án foglalta el a trónt. Tizenkét évig tartó uralkodásának a vallás mellett a másik nagy problémáját a török kérdés jelentette. 1565 februárjában háborút indított a török Magyarországról való kiűzése érdekében. Schwendi Lázár császári fővezér elfoglalta Tokajt és Szerencset, de a keresztény sereg sikerei nem maradtak török részről megtorlatlanul. Az idős Szulejmán szultán 1566 tavaszán egy hatalmas – több mint 100 000 fős – sereggel a Magyar Királyság ellen indult. A törökök harci célja elsősorban Gyula, Szigetvár és Eger elfoglalása volt. Miksa azonban jól felkészült, mivel egy igen tekintélyes összeget (1,7 millió forintot) szavaztatott meg a birodalmi gyűléssel, melynek folytán 86 000 fős hadsereg védte a körülbelül 1000 kilométer hosszú határvonalat.

I. Miksa

A Győr mellett várakozó császári fősereg azonban elszalasztotta a lehetőséget a felvonuló ellenség megtámadására, s így Szigetvár hős védőinek esélye sem volt a vár megvédésére. Zrínyi Miklós és katonái 1566. szeptember 7-én inkább a hősi halált választották, mint a török fogságot, áldozathozataluk azonban nem volt hiábavaló, mivel a törökök Szigetvár alatt 25-30 000 embert vesztettek el. Ez a tekintélyes veszteség akkor is véget vetett volna a hadjáratnak, ha az idős Szulejmán szultán nem halt volna meg a táborban szeptember 6-án. A szigetvári hősök tette az egész keresztény világ csodálatát kivívta, Magyarországra nem közvetetten békét is hozott, mivel az új török szultán, II. Szelim a birodalom belső problémái miatt hajlott a békekötésre az óvatos, kockázatot nem vállaló Miksával. A törökök számára előnyös drinápolyi békét 1568. február 17-én kötötték meg, amelyben Miksa jogilag is elismerte a török hódítást és a Portának évi 30 000 arany adó fizetésére kötelezte magát.

Az erdélyi kérdés[szerkesztés]

Miksa az erdélyi kérdést a törökkel ellentétben sikeresebben rendezte el, s nem rajta múlott, hogy Erdély és Partium nem tudott egyesülni a Magyar Királysággal. Schwendi katonái a török segédcsapatok támogatása ellenére 1565 és 1567 között elfoglalták a török által pártfogolt János Zsigmondtól az ország északkeleti-tiszántúli részét, melynek következtében János Zsigmond az 1570 augusztusában megkötött speyeri egyezményben lemondott a választott királyi címről, elismerte Miksát, s hűségesküt fogadott neki. Emellett vállalta, hogy amennyiben fiú örökös nélkül hal meg, Erdélyt is a Habsburgok öröklik. Ám négy nappal azután, hogy az erdélyi országgyűlés jóváhagyta a szerződést, váratlanul elhunyt János Zsigmond. Az erdélyi rendek – tartva egy Erdély elleni török támadástól – 1571 májusában mégis új fejedelmet választottak Báthory István személyében, így az esély a két országrész egyesítésére ismételten elszalasztódott.

Törökellenes szövetség[szerkesztés]

Miksa Spanyolország, a pápa és az itáliai államok szövetségéhez sem csatlakozott, holott a közösen és összehangoltan megindított török elleni szárazföldi és tengeri támadás alighanem sikerrel járt volna (1571-ben Lepantónál V. Károly törvénytelen fia, Don Juan de Austria szétverte a török flottát, de a szövetségesek nem tudták kihasználni a győzelmet, pedig az véget vetett a törökök mediterráneumi térségben lévő erőfölényének). A törökellenes szövetséghez Miksa valószínűleg a II. Fülöppel szembeni személyes ellentét miatt nem csatlakozott. A nagyhatalmú spanyol király ugyanis szintén a császári trónt kívánta megszerezni. A megegyezés pedig évtizedekkel megrövidíthette volna a török magyarországi jelenlétet.

Lengyel politika[szerkesztés]

Miksa figyelme az erdélyi kérdés megoldása helyett inkább a lengyel korona megszerzése felé kezdett irányulni, ugyanis 1572-ben II. Zsigmond Ágost halálával kihalt a Jagelló-dinasztia férfiága. Miksa már korábban is Lengyelország trónjára törekedett, s – amellett, hogy rokoni szálak fűzték Zsigmond Ágosthoz, mivel Miksa anyai nagyapja, II. Ulászló magyar király és Zsigmond Ágost apja, I. Zsigmond fivérek voltak – két leánytestvérét is feleségül adta Zsigmond Ágosthoz. Erzsébetet azonban állítólag anyósa mérgezte meg, Katalint pedig visszaküldték Bécsbe. Ennek ellenére a császár a kijelölt trónörökös, Rudolf idősebb öccsét, Ernő főherceget, majd saját magát jelöltette lengyel királynak. A lengyel nagyurak többsége azonban inkább Valois Henrik herceget, majd annak francia királlyá választása után Báthory István erdélyi fejedelmet választotta királlyá 1576-ban.

Utolsó évei[szerkesztés]

Miksa már hosszú ideje betegeskedett – valószínűleg szívbeteg volt –, amikor hivatalosan is megkoronáztatta legidősebb fiát, a Spanyolországban nevelkedett, hithű katolikusnak látszó Rudolfot, aki 1572-től a magyar királyi, 1575-től a cseh és német-római királyi címet is viselte. A „protestáns császár” 1576. október 12-én a regensburgi birodalmi gyűlés ideje alatt hunyt el. Országlása alatt többé-kevésbé rendezte a török és az erdélyi kérdést, ami viszonylagos nyugalmat hozott az ország számára. Szorgalmas, jóindulatú fejedelem halt meg benne, a ki azonban a reá várakozó nagy feladatok közül mondhatni egynek sem bírt megfelelni. A vallási ügyben tanúsított mérsékletét dicsérettel említhetjük.[1]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Miksa felesége, Mária infánsnő és három gyermekük, Anna főhercegnő, *Rudolf és Ernő főherceg körében Giuseppe Arcimboldo festményén

Miksa egyszer házasodott és tizenöt gyermeke született, akik közül nyolc érte meg a felnőttkort.

Felesége a Habsburg-ház spanyol ágából származó Mária spanyol infánsnő, egyben első unokatestvére volt. Mária V. Károly német-római császár és spanyol király (Miksa apai nagybátyja), és Avis Izabella portugál infánsnő legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1548. szeptember 13-án került sor Valladolidban. Gyermekeik:

  • Albert főherceg (1559. november 15. – 1621. július 13.), a Spanyol-Németalföld helytartója
  • Vencel főherceg (1561. március 9. – 1578. szeptember 22.), fiatalon meghalt.
  • Frigyes főherceg (1562. június 21. – 1563. január 16.), gyermekként meghalt.
  • Mária főhercegnő (1564. február 19. – 1564. március 26.), gyermekként meghalt.
  • Károly főherceg (1565. szeptember 26. – 1566. május 23.), gyermekként meghalt.
  • Margit főhercegnő (1567. január 25. – 1633. július 5.), apáca lett.
  • Eleonóra főhercegnő (1568. november 4. – 1580. március 12.), gyermekként meghalt.

Titulusai[szerkesztés]

Címei[szerkesztés]

Örökös címei:

  • Ausztria főhercege
  • Habsburg fejedelmi grófja
  • Német, magyar és cseh királyi herceg

Csehország királya mint I. Miksa: 1564. július 26. – 1576. október 12.

koronázása: Szent Vitus-székesegyház, Prága, 1562. szeptember 20.

A Szent Német-római Birodalom császára mint II. Miksa: 1564. július 26. – 1576. október 12.

koronázása: Szent Bertalan-katedrális, Frankfurt, 1562. november 30.

Magyarország királya mint Miksa: 1564. július 26. – 1576. október 12.

  • Horvátország, Dalmátország, Szlavonország, Ráma, Szerbország, Galiczia, Lodoméria, Kunország, Bolgárország királya
koronázása: Szent Márton-dóm, Pozsony, 1563. szeptember 8.

Ausztria uralkodó főhercege mint II. Miksa: 1564. július 26. – 1576. október 12.

Címerei[szerkesztés]

Coat of Arms of Archduke Maximilian of Austria (1527–1576).svg
Coat of Arms of Ferdinand I and Maximilian II as Kings of the Romans.svg
Middle Coat of Arms of Ferdinand I and Maximilian II, Holy Roman Emperors.svg
Greater Coat of Arms of Maximilian II, Holy Roman Emperor.svg
Miksa címre mint
osztrák főherceg
(1527–1576)
Miksa címre mint
a rómaiak királya
(1562–1576)
Miksa középcímere mint
német-római császár
(1564–1576)
Miksa nagycímere mint
német-római császár
(1564–1576)

Források[szerkesztés]

  1. Szalay-Baróti A magyar Nemzet Története

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Ferdinánd
Magyarország uralkodója
1564–1576
A Szent Korona
Következő uralkodó:
Rudolf
Előző uralkodó:
I. Ferdinánd
Német király
1564 – 1576
Német-római császár
1564 – 1576
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
II. Rudolf
Előző uralkodó:
I. Ferdinánd
Csehország uralkodója
1564 – 1576
A cseh címer
Következő uralkodó:
II. Rudolf