Ágost szász választófejedelem
| Ágost szász választófejedelem | |
 | |
| Ágost szász választófejedelem Ifj. Lucas Cranach műve, 1550-es évek. | |
| Szász Választófejedelemség fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1553 – 1586 | |
| Elődje | Móric |
| Utódja | I. Keresztély |
| Uralkodóház | Albert-ág |
| Született | 1526. július 31.[1][2][3][4][5] Freiberg |
| Elhunyt | 1586. február 11. (59 évesen)[1][3] Drezda |
| Nyughelye | freibergeri dóm |
| Édesapja | IV. Henrik szász herceg |
| Édesanyja | Mecklenburgi Katalin szász hercegné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágost szász választófejedelem témájú médiaállományokat. | |
Erős Ágost szász választófejedelem (németül: August von Sachsen v. August der Starke), (Freiberg, 1526. július 31. – Drezda, 1586. február 12.) 1553-tól haláláig szász választófejedelem, a Wettin-ház Albert-ágának tagja.
Élete
[szerkesztés]
Édesapja IV. Kegyes Henrik (1473–1541) volt, a szász–meißeni hercegség uralkodó hercege, III. Albert szász hercegnek (1443–1500), Meißen őrgrófjának, a Wettin-ház Albert-ága megalapítójának második fia.
Édesanyja Katharina von Mecklenburg hercegnő (1487–1561) volt, II. Magnus mecklenburgi uralkodó herceg leánya.
Bátyja, az uralkodó Móric szász választófejedelem (1521–1553) – elhunyt apjuk végrendeletével ellentétben – megtagadta az öccsére hagyott hercegi birtokrészek átadását, Ágostnak csak pénzbeli juttatást (kegydíjat) biztosított, és 1544-ben ráruházta a merseburgi püspökség igazgatását. Ágost herceg Innsbruckban, a német-római császári udvarban nőtt fel, itt szoros barátságot kötött Miksa főherceggel, a későbbi II. Miksa császárral (aki I. Miksa néven magyar és cseh király is lett). 1546-ban Móric fejedelem önálló hadparancsnokká nevezte ki öccsét, és megbízta Drezda katonai védelmével.
1548. október 7-én Torgauban feleségül vette az Oldenburg-házból való Anna dán királyi hercegnőt (1532–1585), III. Keresztély dán és norvég király (1503–1599) leányát. A házasságkötés után Móric fejedelem, az uralkodó önálló udvartartást biztosított öccsének, akit ekkor már trónörökösnek tekintett.
1552-ben Móric fejedelem átadta öccsének az ország kormányzását. Ágost herceg nyomban szövetségi szerződést kötött apósával, a nagy hatalmú III. Keresztély királlyal.
Móric választófejedelem 1553-ban férfi utód hátrahagyása nélkül hunyt el, trónját öccse, Ágost herceg örökölte. Országlása során fejlesztette az ipart, a kereskedelmet. Birtokain maga gazdálkodott, értekezést jelentetett meg a kertészetről is. Önmagát Augustusnak nevezte, az általa kibocsátott okmányokat e névvel írta alá. Hithű katolikusként szilárdan támogatta a császárt a protestáns fejedelmekkel folytatott tárgyalások és viták során. Alattvalóival közvetlen, atyai módon érintkezett, ezért a szász területeken elterjedten nevezték őt „Ágost atyának” (Vater August). Átfogó reformjai során a pénzverést is átszervezte. A választó bezáratta az összes pénzverdét, és egyetlen pénzverdét hozott létre Drezdában, közvetlenül rezidenciája közelében.
1555-ben Ágostot a felső-szászországi körzet főparancsnokává választották. Uralkodása alatt a meißeni püspökség szekularizálódott, és a püspökség területe 1559-ben (Stolpen és Bischofswerda) illetve 1581-ben (Mügeln) beolvadt a Szász Választófejedelemségbe. 1567-ben Ágost Gothát meghódította, a száműzött Ernő-ági II. János Frigyes szász herceget fogságba ejtette, és így néhány türingiai területét megszerezte. János Vilmos szász–weimari herceg gyermekeinek gyámságával, valamint a Vogtland és a Henneberg grófság egy részének megszerzésével Ágost további hatalmas területi nyereségeket könyvelhetett el.
Anna hercegnővel kötött első házasságából 15 gyermek született. Legidősebb fia, Sándor herceg, a trónörökös (1554–1565) még Ágost életében gyermekként elhunyt, ugyanígy két következő két fia, Magnus herceg (1555–1558) és Hektor herceg (1558–1560) is, így negyedik fia, Keresztély (Christian) herceg (1560–1591) lépett elő a trón várományosává.
Első felesége, gyermekeinek anyja, Anna dán királyi hercegnő 1585. október 1-jén Drezdában elhunyt. Három hónappal később, 1586. január 3-án a 60 éves Ágost választófejedelem ismét megnősült, az Aszkániai-házból való, 13 éves Agnes Hedwig von Anhalt hercegnőt (1573–1616), Joakim Ernő (Joachim Ernst) anhalti uralkodó herceg leányát vette feleségül. Ez a házasság gyermektelen maradt. Hat héttel az esküvő után Ágost fejedelem elhunyt Drezdában, és a freibergi dómban temették el. A Szász Választófejedelemség trónját Keresztély herceg örökölte, I. Keresztély néven.
-
Drezdai rezidenciális kastély -
Augustusburg -
Jägerhof -
Nossen -
Schwarzenberg -
Annaburg -
Lichtenburg
_2008-01-04.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Artists of the World Online (német nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009 DOI:10.1515/AKL.
Források
[szerkesztés]- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 17. old.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 152. o. ISBN 963-05-6612-5
Irodalom
[szerkesztés]- August von Kluckhohn: August (Kurfürst von Sachsen). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 674–680. oldal (németül)
- Hellmuth Rößler: August (Kurfürst von Sachsen). In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 448–450. oldal (Digitalisat).
- Friedrich Wilhelm Bautz: August (Sachsen). In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). 1. kötet, Bautz, Hamm 1975. 2., változatlan kiadás. Hamm 1990, ISBN 3-88309-013-1, 268. hasáb
- Reiner Groß: Kurfürst August von Sachsen – Repräsentant frühneuzeitlicher Landesherrschaft in Kursachsen. In: Dresdner Hefte. 9. kötet, 1986, ISSN 0863-2138, 2–12. oldal
- Karl Czok: Kurfürst August von Sachsen. Landesherr und frühkapitalistischer Unternehmer. In: Sächsische Heimatblätter. 33. kötet, Nr. 1 ,1987, ISSN 0486-8234, 1–8. oldal
- Karl Czok: Kurfürst August I. von Sachsen (1526–1586). In: Rolf Straubel, Ulmann Weiß (szerk.): Kaiser – König – Kardinal. Deutsche Fürsten 1500–1800. Urania Verlag, Leipzig/Jena/Berlin 1991, ISBN 3-332-00386-0, 115–123. oldal
- Jens Bruning: Landesvater oder Reichspolitiker? Kurfürst August von Sachsen und sein Regiment in Dresden 1553–1586. In: Manfred Hettling, Uwe Schirmer, Susanne Schötz (szerk.): Figuren und Strukturen. Historische Essays für Hartmut Zwahr zum 65. Geburtstag. K. G. Saur Verlag, München 2002, ISBN 3-598-11585-7, 205–224. oldal
- Jens Bruning: August (1553–1586). In: Frank-Lothar Kroll (szerk.): Die Herrscher Sachsens. Markgrafen, Kurfürsten, Könige. 1089–1918. Verlag C. H. Beck, München 2007, ISBN 3-406-54773-7, 110–125. oldal
- Winfried Müller, Martina Schattkowsky, Dirk Syndram (szerk.): Kurfürst August von Sachsen. Ein nachreformatorischer „Friedensfürst“ zwischen Territorium und Reich. Beiträge zur wissenschaftlichen Tagung vom 9. bis 11. Juli 2015 in Torgau und Dresden. Sandstein Verlag, Dresden 2017, ISBN 978-3-95498-302-5
- Ulrike Ludwig: Hellsichtige Entscheidungen. Kurfürst August von Sachsen (1526–1586) und die Geomantie als Strategie im politischen Alltagsgeschäft. In: Archiv für Kulturgeschichte. 97. kötet, 1. füzet, 109–128. oldal
| Előző uralkodó: Móric |
|
Következő uralkodó: I. Keresztély |
