I. János György szász választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. János György
Johann Georg I von Sachsen
Johann Georg I Saxony.jpg

Szász Választófejedelemség fejedelme
I. János György
Uralkodási ideje
1611. június 23. 1656. október 8.
Elődje II. Keresztély
Utódja II. János György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin
Született 1585. március 5.[1]
Drezda[2]
Elhunyt 1656. október 8. (71 évesen)[1]
Drezda[3]
Édesapja I. Keresztély szász választófejedelem
Édesanyja Brandenburgi Zsófia porosz hercegnő (Sophie von Brandenburg, 1568–1622)
Házastársa
  • Sibylle Elisabeth of Württemberg
  • Duchess Magdalene Sibylle of Prussia
Gyermekei Zsófia Eleonóra (1609–1671)
Mária Erzsébet (1610–1684)
II. János György (1613–1680)
Ágost (1614–1680)
Keresztély (1615–1691)
Magdolna Szibilla (1617–1668)
Móric (1619–1681)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János György témájú médiaállományokat.

I. János György (1585. március 5.1656. október 8.) szász választófejedelem 1611-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

János György I. Keresztély választó gyermekeként született, de édesapja halála (1591) után bátyja, II. Keresztély uralkodott. Csak amikor 1611-ben elhunyt a gyermektelen II. Keresztély, akkor léphetett János György a trónra.

Lutheránus létére fő ellensége az ugyancsak protestáns, de kálvinista V. Frigyes pfalzi választófejedelem volt, fő szövetségese pedig a katolikus Habsburg-ház. Az 1619-ben felajánlott cseh koronát visszautasította, és szavazatával eldöntötte Ferdinánd stájer főherceg császárrá választását. Féltékenységből és pfalzi V. Frigyes iránti vallási gyűlöletből támogatta a császárt Lausitz és Szilézia visszafoglalásában és pacifikálásában.

A harmincéves háborúban (16181648) hosszú ideig ugyancsak a császárpárti, katolikus oldalon foglalt helyet, és az 1630-as években a háborúba a protestáns oldalon bekapcsolódó lutheránus (!) II. Gusztáv Adolf svéd királyt is feltartóztatta az Elbánál. Csak azután csatlakozott a protestáns felekhez, miután a Katolikus Liga Szászországot is alaposan feldúlta. Gusztáv Adolf 1632-es halála után kiegyezett ismét a császárral, és 1635-ben a prágai különbékével átállt a katolikus oldalra. Miután szövetséget kötött a Habsburgokkal a franciák és a svédek ellen, a császár jutalmul Lausitzot adta neki, fia, Ágost pedig a Magdeburgi Érsekség jövedelmeihez jutott hozzá.

János György átpártolása miatt a svédek Johan Banér tábornagy vezetése alatt, a wittstocki csata után rettenetes boszút álltak Szászországon: 1636 és 1639 között háromszor pusztították végig tűzzel-vassal az országot. 16421644-ben pedig Lennart Torstenson tábornagy, a svéd főhadparancsnok semmisítette meg a szász sereget Lipcsénél és Jüterbognél, a legyőzött államra súlyos adó rótt ki. Rossz helyzetében János György 1645-ben a kötzschenbrodai fegyverszünettel végleg befejezte a harcokat. Nem járt rosszul, ugyanis a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke lehetőséget adott a prágai békében neki biztosított területek megtartására.

János György 45 évnyi uralkodás után hunyt el 1656-ban. 71 éves volt, utódaként fia, II. János György követte a trónon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Forrás[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Keresztély
Szászország választófejedelme
16111656
Wettin-ház
A Szász Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
II. János György