II. Keresztély szász választófejedelem
| II. Keresztély | |
| Christian II von Sachsen | |
_-_Google_Art_Project.jpg) | |
| Szász Választófejedelemség fejedelme | |
| II. Keresztély | |
| Uralkodási ideje | |
| 1591. szeptember 25. – 1611. június 23. | |
| Elődje | I. Keresztély |
| Utódja | I. János György |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wettin |
| Született |
1583. szeptember 23.[1][2] Drezda |
| Elhunyt |
1611. június 23. (27 évesen)[1] Drezda |
| Nyughelye | freibergeri dóm |
| Édesapja | I. Keresztély szász választófejedelem |
| Édesanyja | Brandenburgi Zsófia porosz hercegnő (Sophie von Brandenburg, 1568–1622) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Hedvig dán királyi hercegnő (1581–1641) |
| Gyermekei | nincs |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Keresztély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Keresztély (1583. szeptember 23. – 1611. június 23.) szász választófejedelem 1591-től haláláig.
I. Keresztély fiaként született, és még gyermek volt édesapja halálakor. Nagykorúvá válva lefejeztette a nagy hatalomra jutott, és Szászországot református irányba kormányzó Nikolaus Krell kancellárt (1551–1601), és az államot visszavezette a lutheranizmusba.
Keresztély külpolitikájában szakított a Pfalzi Választófejedelemséggel, és a bécsi udvarral kereste a kapcsolatokat. Amikor viszálykodás tört ki Rudolf német-római császár és fivére, Mátyás főherceg között, Keresztély Rudolfot támogatta.
Keresztély 28 évesen hunyt el 1611-ben. Mivel gyermekei nem voltak, öccse, I. János György követte Szászország trónján.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Keresztély (18), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Lásd még[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Keresztély |
|
Következő uralkodó: I. János György |
|
