III. János György szász választófejedelem
| III. János György | |
| Johann Georg III von Sachsen | |
.jpg) | |
| Szász Választófejedelemség fejedelme | |
| III. János György | |
| Uralkodási ideje | |
| 1680. augusztus 22. – 1691. szeptember 12. | |
| Elődje | II. János György |
| Utódja | IV. János György |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wettin |
| Született | 1647. június 20.[1][2][3] Drezda[4] |
| Elhunyt | 1691. szeptember 12. (44 évesen)[1][2] Tübingen[5] |
| Nyughelye | freibergeri dóm |
| Édesapja | II. János György szász választófejedelem |
| Édesanyja | Magdolna Szibilla brandenburg–bayreuthi hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Anna Zsófia dán királyi hercegnő |
| Gyermekei | IV. János György I. Frigyes Ágost |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. János György témájú médiaállományokat. | |
III. János György (1647. június 20. – 1691. szeptember 12.) a Wettin-ház Albert-ágából származó szász herceg, 1680-tól haláláig választófejedelem.
II. János György választó fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. Édesapjához hasonlóan kedvelte a művészeteket, de keményebb kézzel vigyázta hazája sorsát. 1683-ban, Bécs török ostromakor személyesen vett részt a város felmentésében. 1685-ben 5000 katonát küldött a magyarországi felszabadító háborúkba I. Lipót császár segítségére. 1688-ban – a francia seregek német területekre való betörésekor – ő volt az első fejedelem, aki a francia határra vonultatta hadseregét.
Miután Franciaország 1689-ben ismét betört a Birodalomba, ő maga vezette segédcsapatait, és átvette Frankföld védelmét. Betegsége miatt el kellett hagynia a háborús színteret, de orvosai és tanácsadói akaratával ellentétben már 1690 májusában visszatért és az császárral megerősített szövetség után átvette a birodalmi hadsereg főparancsnokságát, de taktikai kérdésekben nem tudott egyetérteni Caprara császári tábornaggyal. Nem sokkal később elhunyt. Utóda fia, IV. János György lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
[szerkesztés]- János György (5). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Irodalom
[szerkesztés]- Heinrich Theodor Flathe: Johann Georg III., Kurfürst von Sachsen. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 14. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1881, 383 f. oldal (németül)
- Karlheinz Blaschke: [Johann Georg III.] In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 10. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1974, ISBN 3-428-00191-5, 527. oldal (Digitalisat).
- Hans-Joachim Böttcher: Johann Georg IV. von Sachsen und Magdalena Sibylla von Neitschütz – Eine tödliche Liaison, Dresdner Buchverlag, Dresden 2014, ISBN 978-3-941757-43-1
- Hans-Joachim Böttcher: Die Türkenkriege im Spiegel sächsischer Biographien, Gabriele Schäfer Verlag, Herne 2019, ISBN 978-3-944487-63-2, 71–104. oldal
Lásd még
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. János György |
Következő uralkodó: IV. János György |
