II. Gusztáv Adolf svéd király
| II. Gusztáv Adolf | |
 | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1611. október 30. – 1632. november 6. | |
| Koronázása | Uppsala 1617. október 12. |
| Elődje | IX. Károly |
| Utódja | Krisztina |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Vasa-ház |
| Született |
1594. december 9. Stockholm |
| Elhunyt |
1632. november 6. (37 évesen) Lützen, Szászország |
| Nyughelye | Stockholm |
| Édesapja | IX. Károly svéd király |
| Édesanyja | Schleswig-holstein-gottorfi Krisztina svéd királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Brandenburgi Mária Eleonóra |
| Gyermekei |
|
 | |
| II. Gusztáv Adolf aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. – Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.
Fiatalkora[szerkesztés]
Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 30-án követte édesapját a svéd trónon.
Uralkodása[szerkesztés]
Trónra lépése és Svédország akkori állapota[szerkesztés]
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Birodalmi törekvések[szerkesztés]
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával, Oroszországgal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.
A harmincéves háború[szerkesztés]
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a habsburgok ellen vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: IX. Károly |
|
Következő uralkodó: Krisztina |
|