Uppsala

	Uppsala
	Az egyetem főépülete
	; Uppsala címere
	; Uppsala címere
	Közigazgatás
Ország	Svédország
Megye	Uppsala megye
Község	Uppsala község
Irányítószám	751 70 - 757 59
Körzethívószám	018
	Népesség
Teljes népesség	166 698 fő (2020. dec. 31.)
Népsűrűség	2683 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	47,86 km²
Összesen	47,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 59° 50′ 59″, k. h. 17° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 59° 50′ 59″, k. h. 17° 38′ 20″
	Uppsala weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Uppsala témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Uppsala (régebben Upsala) (ejtsd: üppszaala, IPA: [ˈɵ̂pːˌsɑːla]) Uppsala megye székhelye, és 140 454 fő (2005. dec 31.)^[4] +/- lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.

A fővárostól 71 km-re északra fekvő város Uppsala község székhelye is. 1164-óta az uppsalai érsek (a svéd egyház képviselője) székvárosa, ezáltal az ország egyházi központja. Itt található Skandinávia legnagyobb temploma, az Uppsalai székesegyház. Az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Skandinávia legrégibb felsőoktatási központja.

Földrajz[szerkesztés]

Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.

Éghajlat[szerkesztés]

Uppsala éghajlatát kontinentális és szubarktikus éghajlati hatások is befolyásolják földrajzi helyzete miatt. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet a városban 37,4 °C volt, ezt 1933-ban mérték. Bár a nyár Uppsalában nagyon meleg, a hőmérséklet ritkán megy 30 °C fölé. A valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet −39,5 °C volt, ezt 1875-ben mérték. A leghidegebb hónap a február, az átlaghőmérséklet ekkor −4,6 °C. A legmelegebb hónap a július, az átlaghőmérséklet ekkor 16,6 °C.

Az évi csapadékmennyiség 532 mm, hóesés novembertől áprilisig jellemző. Június végén Uppsalában fehér éjszakákat figyelhető meg, ekkor egész éjjel világos van.

Uppsala éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	10,7	11,9	17,4	26,8	32,8	34,5	37,4	34,3	27,8	22,0	14,3	12,4	37,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−1,7	−1,6	2,9	8,3	15,4	21,1	21,6	20,5	15,0	9,1	3,3	0,0	9,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,2	−4,6	−0,8	3,9	9,9	15,6	16,6	15,5	10,9	5,9	0,9	−2,7	5,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−7,0	−7,7	−4,2	−0,4	4,4	9,7	11,6	10,7	7,2	3,0	−1,5	−5,5	1,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−39,5	−30,9	−32,1	−22,4	−11,8	−4,1	−1,0	−0,9	−5,2	−16,2	−23,6	−28,2	−39,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	36	26	27	29	31	38	72	60	55	50	62	44	530
Havi napsütéses órák száma	37	71	145	220	260	272	255	208	145	103	46	24	1786
Napi napsütéses órák száma	1	2	4	7	8	9	8	6	5	3	1	1	5
Forrás: http://www.smhi.se/klimatdata/meteorologi/klimatdata-2.1240

Története[szerkesztés]

Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven évig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város a pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.

Gamla Uppsala közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Önálló városrésznek tekinthető kb. 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a Walpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.

A mai Uppsala területe a régi „Östra Aros” tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.

1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből származik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.

A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.

Turizmus[szerkesztés]

A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több mint 100 éven át épült a 13. század végétől a 15. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint amilyen hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték fel, majd a 16. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
Az uppsalai egyetem épületét a 15. század végén emelték, 1477-ben kezdte meg működését. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a 19. század végén emelt új központi épülettel, valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult, illetve dolgozott itt. 60 ezer diák tanul az egyetemvárosban.
Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
A „Stadsskogen”, a város központi parkja.