Jüterbog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jüterbog
Jüterbog April 2019 (9).jpg
Jüterbog címere
Jüterbog címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Brandenburg
Járás Teltow-Fläming District
Irányítószám 14913
Körzethívószám 03372
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 12 270 fő (2014. dec. 31.)
  • 12 393 fő (2017. dec. 31.)[1][2] +/-
Népsűrűség69,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság71 m
Terület176,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Jüterbog (Németország)
Jüterbog
Jüterbog
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″
Jüterbog (Brandenburg)
Jüterbog
Jüterbog
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Teltow-Fläming District térképén
Elhelyezkedése Teltow-Fläming District térképén
Jüterbog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jüterbog témájú médiaállományokat.

Jüterbog település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 12 270 fő (2014. december 31.). +/-

Fekvése[szerkesztés]

Lutherstadttól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét 1007-ben említették először a Thietmar-krónikában, majd másfél évvel később a krónikában szereplő Magdeburg érseke elfoglalta a települést.

1350 körül a középkorban Jüteborgnak már leprakórházát is említették. A leprások (Leprosorium) kápolnáját 1523-ban lebontották, 1711-ben pedig a kórházat is.

Az 1478-as nagy tűzvész után a város rekonstrukcióját a magdeburgi érsekek támogatták. Azonban az 1637-ben és 1639-ben bekövetkezett pestisjárvány és az ezt követő éhínség jelentős áldozatokat követelt. A lakosok száma 4 000-ről körülbelül 300-ra csökkent.

1648-ban a harmincéves háború idején Jüte Jüterbog sok más városhoz hasonlóan elesett. 1657-től Szászországhoz tartozott, 1746-ban Jüterbog a Saxe-Weissenfels hercegséghez tartozott.

A hétéves háború (1756-1763) ismét nyomorúságot okozott Jüterbognak. A házakba katonákat szállásoltak, a város elszegényedett. A bécsi kongresszus 1815-ben a Szász Királyság északi felét, beleértve Jüeterbogot is háborús jóvátételként átengedte Poroszországnak. 1870-ben a városban pusztító tűzvész a Szentlélek téren elpusztította a Szent Szellem-kápolnát. 1820 és 1874 között a lakosság mintegy 6800-ra emelkedett.


A műemlékekben gazdag város egykori falai ma is jó állapotban állnak. Kapui közül három is épségben maradt. Értékes gótikus műemléke a Marienkloster, jellegzetes téglaoromzatával, valamint az 1300-ból való Városháza.

Jüteborgtól északra eső Zinna cisztercita kolostorát 1170-ben alapították. Az 1958-ban végzett restaurálási munkák során itt értékes freskók kerültek napvilágra. Az 1225-ből való kolostortemplom, a régi és az új apátság ugyancsak értékes műemlékek.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Egykori városfalak
  • Marienkloster
  • Városháza
  • Zinna cisztercita kolostora
  • Kolostortemplom
  • Régi és új apátság épülete

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bevölkerungsentwicklung und Flächen der kreisfreien Städte Landkreise und Gemeinden im Land Brandenburg - 2017. Statistical office Berlin-Brandenburg. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  2. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)