Merseburg
Merseburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Szász-Anhalt | ||
Járás | Saalekreis (2007. július 1. – ) | ||
Alapítás éve | 9. század | ||
Irányítószám | 06217 | ||
Körzethívószám | 03461 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 335 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 638,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 53,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 21′ 16″, k. h. 11° 59′ 34″51.354444°N 11.992778°EKoordináták: é. sz. 51° 21′ 16″, k. h. 11° 59′ 34″51.354444°N 11.992778°E | |||
Elhelyezkedése Szász-Anhalt térképén | |||
Merseburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Merseburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Merseburg település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 34 335 fő (2022. december 31.).[1] Merseburg Schkopau és Leuna községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]Lipcsétől nyugatra fekvő település.
Történelem
[szerkesztés]Merseburg homokkőmagaslatán I. Henrik emeltetett először várat.
A hely a magyar történelem lapjain is szerepel. A német király 933-ban olyan döntő csapást mért itt a magyar seregekre, hogy támadásaikat ebben az irányban később már csak szórványosan folytatták.
I. Henrik fia, I. Ottó itt püspökséget alapított és a 13. századig a városban birodalmi gyűléseket is tartottak.
A 13. században Merseburg nagy fejlődésnek indult, de a következő évszázadok tűzvészei és a harmincéves háború pusztításai fejlődésében nagyban visszavetették, utána azonban újból fellendült. A reformáció után az ősi püspöki rezidencia egyben szász világi választófejedelmek adminisztrátorainak székhelyévé vált.
A várost az 1815. évi bécsi kongresszus után Poroszországhoz csatolták, és a szász provincia közigazgatási székhelye lett.
A város fellendülését az iparosodás hozta meg.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 933-ban itt volt a merseburgi csata.
- Kastély - A dómmal összeépített kastély Merseburg püspöki történetének tanújele. Első formáját 1260 körül kapta, ekkor építtette fel első formájában a merseburgi püspök. 1480-ban keleti szárnyát átépítették, nagyrészt késő gótikus stílusban, majd 1604-ben Móric szász választófejedelem újból átépíttette és új díszítőelemekkel gazdagíttatta.
- Keresztelő Szent János és Szent Lőrinc székesegyház
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 34 052 | 34 197 | 34 080 | 33 641 | 34 335 |
2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)