Schwendi Lázár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schwendi Lázár
Lazarus von Schwendi (miniatűr portré, Schloss Oettingen)
Lazarus von Schwendi (miniatűr portré, Schloss Oettingen)
Született 1522[1]
Mittelbiberach[2]
Meghalt 1583. május 28. (60-61 évesen)
1583. május 27. (60-61 évesen)[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwendi Lázár témájú médiaállományokat.

Báró Schwendi Lázár (eredeti nevén Lazarus Freiherr von Schwendi) (Mittelbiberach, 1522 - Kirchheim, 1583. május 28.) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy vorarlbergi helységben született. 1546-ban V. Károly német-római császár seregében részt vett a schmalkaldeni háborúban, 1552-ben pedig Metz ostromában, amikor a Német Lovagrend tagjává lett. 1556-ban Németalföldön Egmont gróf seregében harcolt és főleg a saint-quentini és gravelingeni csatában tűnt ki.

I. Ferdinánd több ízben hívta meg a német császári seregbe, amíg végül I. Miksa trónra léptekor elfogadta a meghívást. 1565 elején a szepességi császári hadak fővezére lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a János Zsigmond elleni hadjáratot. Február 11-én elfoglalta Tokajt, nemsokára Szatmárt, Nagybányát és Erdődöt is. Miután a János Zsigmonddal március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult, a háború tovább folytatódott. Szeptember 13-án kénytelen volt Borosjenőt és Nagybányát átadni, mivel a ruméliai beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566 elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltal, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, amely mindenfelé nagy reményt keltett, Schwendi szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzó óvatossága miatt a 100 ezer főnyi sereg Szigetvárt sem tudta megmenteni. Schwendi 1566 október elején János Zsigmondot, aki 16 ezer emberrel Tokajt ostromolta, folytonosan tovább üldözte és eközben két török-tatár sereget tönkre vert. Majd Szádvárt és Munkácsot foglalta el 1567 elején.

Az 1568. évi békekötés után véget ért Schwendi magyarországi szereplése, melyért jutalmul ugyanazon évben bárói rangra emeltetett. Miksa még ezután is nagy bizalommal volt Schwendi iránt, tanácsát gyakran igénybe vette hadi ügyekben. Halála (A Pallas nagy lexikona szerint 1584. május 12.) után néhány hadtudományi értekezése nyomtatásban megjelent.

Schwendi Lázár, Thuri György (középen) és II. Miksa (fametszet)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 10.