I. György cseh király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podjebrád György
Kunstadti Podjebrád György
Podjebrád György képe, 1607
Podjebrád György képe, 1607

Cseh Királyság királya
Jiří I.
Uralkodási ideje
1458. március 2.1471. március 22.
Koronázása Prága
1458. május 7.
Elődje Utószülött László
Utódja I. (Hunyadi) Mátyás
II. (Jagelló) Ulászló
Cseh Királyság régense
Jiří z Poděbrad
Uralkodási ideje
1457. november 23.1458. március 2.
Elődje Utószülött László
Utódja önmaga mint király
Kunstadt bárója
Jiří z Kunštátu a Poděbrad
Uralkodási ideje
1427. január 1.1471. március 22.
Elődje Kunstadti Viktorin
Utódja Podjebrád Viktorin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Podjebrád-ház
Született 1420. április 23.
Poděbrady, Csehország
Elhunyt 1471. március 22. (50 évesen)
Prága
Nyughelye Szent Vitus-székesegyház, Prága
Házastársa 1. Kunigunda sternbergi bárónő (1422–1449)
Házastársa 2. Rožmital Johanna (1425–1475)
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Boček (1442–1496)
2. Viktorin (1443–1500)
3. Barbara (Borbála) (1446–1469/1474)
4. Henrik (idősebb) (1448–1498)
5. Katalin (Kunigunda) (1449–1464)
6. Szidónia (Zdena) (1449–1510)
2. feleségétől:
7. Henrik (ifjabb) (1452–1492)
8. Frigyes (1453–1458)
9. György (1454/55–1459/62)
10. Ludmilla (1456–1503)
11. János (1456 után–1459)
Édesapja Podjebrád Viktorin kunstadti báró (1403–1427)
Édesanyja Wartenbergi Anna glatzi várgrófnő (1403–1459)
Podjebrád György aláírása
Podjebrád György aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád György témájú médiaállományokat.

Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23.Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita királya. Hunyadi Mátyás első apósa.

A huszita vezér[szerkesztés]

Podjebrád György Jan Vilímek (1860-1938) alkotásában

Régi cseh nemesi családból származott. Amikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438-ban Albert osztrák herceget választották királlyá, Podjebrád a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hívták meg a cseh trónra. Utószülött V. László kiskorúsága alatt a königgrätzi (Hradec Králové) kerület kapitánya lett, majd 1444-ben a huszita párt vezére. 1448-ban meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat és hivatalnokokat. Prága várkapitányát, Neuhausi (Jindřichův Hradec) Meinhardot fogságba vetette. Ezért Neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal háborúba keveredett, mely 1450-ben Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött. Ezután Frigyes meisseni grófságot támadta meg, Drezdáig jutott és Gerát is elfoglalta. György 1449-ben özvegyült meg, ikerlányai születése után néhány nappal.

Csehország királya[szerkesztés]

Podjebrád György szobra Kunštátban

1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Lausitz (Luzsica, Lužice) elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett ígéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Piusz pápa az egyezséget semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes német-római császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.

Bukása[szerkesztés]

Adolf Liebscher: A bekerített Podjebrád megszemléli Mátyás seregét

Mátyás magyar királynak, aki korábban Podjebrád leányát, az 1464-ben elhunyt Katalint vette feleségül, a cseh rendek felajánlották a koronát, ezért 1468 áprilisában III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban békét kötött egykori apósával, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás 1469. május 3-án Csehország királyává koronáztatta magát Brünnben, mire Podjebrád Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt.

Ősei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. György cseh király témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
Habsburg László
Csehország uralkodója
1458 – 1471
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Mátyás
Jagelló Ulászló