I. György cseh király
| Podjebrád György | |
| Kunstadti Podjebrád György | |
 | |
| Podjebrád György képe, 1607 | |
| Cseh Királyság királya | |
| Jiří I. | |
| Uralkodási ideje | |
| 1458. március 2. – 1471. március 22. | |
| Koronázása | Prága 1458. május 7. |
| Örököse | Podjebrád Viktorin |
| Elődje | Utószülött László |
| Utódja |
I. (Hunyadi) Mátyás II. (Jagelló) Ulászló |
| Cseh Királyság régense | |
| Jiří z Poděbrad | |
| Uralkodási ideje | |
| 1457. november 23. – 1458. március 2. | |
| Elődje | Utószülött László |
| Utódja | önmaga mint király |
| Kunstadt bárója | |
| Jiří z Kunštátu a Poděbrad | |
| Uralkodási ideje | |
| 1427. január 1. – 1471. március 22. | |
| Elődje | Kunstadti Viktorin |
| Utódja | Podjebrád Viktorin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Podjebrád-ház |
| Született |
1420. április 23. Poděbrady, Csehország |
| Elhunyt |
1471. március 22. (50 évesen) Prága |
| Nyughelye | Szent Vitus-székesegyház, Prága |
| Édesapja | Podjebrád Viktorin kunstadti báró (1403–1427) |
| Édesanyja | Wartenbergi Anna glatzi várgrófnő (1403–1459) |
| Házastársa | 1. Kunigunda sternbergi bárónő (1422–1449) |
| Házastársa | 2. Rožmital Johanna (1425–1475) |
| Gyermekei |
1. feleségétől: 1. Boček (1442–1496) 2. Viktorin (1443–1500) 3. Barbara (Borbála) (1446–1469/1474) 4. Henrik (idősebb) (1448–1498) 5. Katalin (Kunigunda) (1449–1464) 6. Szidónia (Zdena) (1449–1510) 2. feleségétől: 7. Henrik (ifjabb) (1452–1492) 8. Frigyes (1453–1458) 9. György (1454/55–1459/62) 10. Ludmilla (1456–1503) 11. János (1456 után–1459) |
 | |
| Podjebrád György aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád György témájú médiaállományokat. | |
Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya. Hunyadi Mátyás első apósa.
Tartalomjegyzék
A huszita vezér[szerkesztés]
Régi cseh nemesi családból származott. Amikor Zsigmond király halála után a katolikus főurak 1438-ban Albert osztrák herceget választották királlyá, Podjebrád a huszitákhoz csatlakozott, akik a lengyel Kázmért hívták meg a cseh trónra. Utószülött V. László kiskorúsága alatt a königgrätzi (Hradec Králové) kerület kapitánya lett, majd 1444-ben a huszita párt vezére. 1448-ban meglepte Prágát, kiszorította a katolikus urakat és hivatalnokokat. Prága várkapitányát, Neuhausi (Jindřichův Hradec) Meinhardot fogságba vetette. Ezért Neuhausi Ulrikkal és a katolikus főurakkal háborúba keveredett, mely 1450-ben Meinhard szabadon bocsáttatásával végződött. Ezután Frigyes meisseni grófságot támadta meg, Drezdáig jutott és Gerát is elfoglalta. György 1449-ben özvegyült meg, ikerlányai születése után néhány nappal.
Csehország királya[szerkesztés]
1452-ben az egész ország elismerte kormányzónak, és amikor László király 1457-ben meghalt, Podjebrádot 1458. március 2-án királlyá választották. A koronázást azonban csak úgy érte el, hogy titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek esküvel megígérte, hogy az egész országot vissza fogja téríteni a római egyházba. Morvaország, Szilézia és Lausitz (Luzsica, Lužice) elfoglalásával gyarapította országát és a belső békét is helyreállította. Amikor azonban az egyháznak tett ígéretét nem teljesítette, sőt ismét a huszitákhoz pártolt, II. Piusz pápa az egyezséget semmisnek nyilvánította és csak III. Frigyes német-római császár közbenjárására nem sújtotta Podjebrádot egyházi átokkal. II. Pius 1464-ben bekövetkezett halála után utóda II. Pál pápa mégis átokkal sújtotta és keresztes hadat hirdetett ellene.
Bukása[szerkesztés]
Mátyás magyar királynak, aki korábban Podjebrád leányát, az 1464-ben elhunyt Katalint vette feleségül, a cseh rendek felajánlották a koronát, ezért 1468 áprilisában III. Frigyessel szövetkezett és elfoglalta Morvaországot. 1469 elején azonban békét kötött egykori apósával, mely szerint ki fogja békíteni őt az egyházzal. Ennek ellenére Mátyás 1469. május 3-án Csehország királyává koronáztatta magát Brünnben, mire Podjebrád Ulászló lengyel herceget ajánlotta a rendeknek, és a maga fiai számára csak a családi vagyont biztosította. A harc tovább folyt 1471-ig, amikor Podjebrád Mátyással alkudozásokba bocsátkozott, de közben meghalt.
Ősei[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Irodalom[szerkesztés]
- Szarka László: A béke apostola. Pogyebrád György (1420–1471), In: Szvák Gyula (szerk.): Koronás portrék, Kozmosz Könyvek, Budapest, 81–102, 1987.
- Bokor József (szerk.). Podjebrád, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Claus Bernet: Georg von Podiebrad, in: BBKL, 21, 2003, 1183-1203, online: http://www.bautz.de/bbkl/p/podiebrad_g.shtml
- Tervezet a kereszténység leendő békéjéről (Podjebrád-béketerv, 1464) Ford. Karáth Tamás, Szeged, 1998.
További információk[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Habsburg László |
|
Következő uralkodó: I. Mátyás Jagelló Ulászló |
|
