Kłodzko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kłodzko
Kłodzko látképe
Kłodzko látképe
Kłodzko címere
Kłodzko címere
Kłodzko zászlaja
Kłodzko zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 27 685 fő (2015. jún. 30.)
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Kłodzko (Lengyelország)
Kłodzko
Kłodzko
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kłodzko témájú médiaállományokat.

Kłodzko, német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko, város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.

Fekvése[szerkesztés]

Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.


Története[szerkesztés]

Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.

A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos PrágaNáchod–Glatz–Breslau közötti utat.

Kłodzko látképe

A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint mint város volt említve.

1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.

A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.

A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.

A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.

1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.

A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.

Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje.
  • Híd
  • Alagutak
  • Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.
  • Marian oszlop - a főtéren található, amit korábban az úgynevezett Ring, vagy a főtérre. Azt ábrázolja, a Boldogságos Szűz Mária építtette, miután a pestis 1625. Ez egy gyakori látvány sok más városokban, hogy egykor a Habsburg Monarchia.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • David Origanus (1558-1628) - matematikus
  • Johann Christoph Pezel (1639-1694) - zeneszerző
  • Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760-1836) - sorozatgyilkos
  • Friedrich Wilhelm Riemer (1774-1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára
  • Friedrich Wilhelm Hemprich (1796-1825) - tudós
  • Eduard Tauwitz (1812-1894) - zeneszerző
  • Emma Ihrer (1857-1911) - politikus
  • Gustav Adolf von Götzen (1866-1910)
  • Otto Reche (1879-1966) - tudós
Kłodzko

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

  • Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park
  • Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój
  • Középkori város: Niemcza
  • Cisztercita kolostor Henryków
  • Wojsławice Arborétum

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]