Kłodzko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kłodzko
Kłodzko látképe
Kłodzko látképe
Kłodzko címere
Kłodzko címere
Kłodzko zászlaja
Kłodzko zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség27 685 fő (2015. jún. 30.) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Kłodzko (Lengyelország)
Kłodzko
Kłodzko
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kłodzko témájú médiaállományokat.

Kłodzko, német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko, város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.

Fekvése[szerkesztés]

Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.


Története[szerkesztés]

Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.

A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos PrágaNáchod–Glatz–Breslau közötti utat.

Kłodzko látképe

A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint mint város volt említve.

1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.

A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.

A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.

A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.

1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.

A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.

Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje.
  • Híd
  • Alagutak
  • Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.
  • Marian oszlop - a főtéren található, amit korábban az úgynevezett Ring, vagy a főtérre. Azt ábrázolja, a Boldogságos Szűz Mária építtette, miután a pestis 1625. Ez egy gyakori látvány sok más városokban, hogy egykor a Habsburg Monarchia.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • David Origanus (1558-1628) - matematikus
  • Johann Christoph Pezel (1639-1694) - zeneszerző
  • Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760-1836) - sorozatgyilkos
  • Friedrich Wilhelm Riemer (1774-1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára
  • Friedrich Wilhelm Hemprich (1796-1825) - tudós
  • Eduard Tauwitz (1812-1894) - zeneszerző
  • Emma Ihrer (1857-1911) - politikus
  • Gustav Adolf von Götzen (1866-1910)
  • Otto Reche (1879-1966) - tudós
Kłodzko

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

  • Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park
  • Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój
  • Középkori város: Niemcza
  • Cisztercita kolostor Henryków
  • Wojsławice Arborétum

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]