II. Vratiszláv cseh király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Vratiszláv
Vratislav II.PNG

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1061 – 1085. június 15.
Elődje II. Spitihnyev
Utódja nem volt
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1185. június 15. – 1192. január 14.
Elődje nem volt
Utódja II. Břetiszláv
Életrajzi adatok
Született 1032 vagy 1033
Csehország
Elhunyt 1092. január 14.
Nyughelye Vyšehrad
Gyermekei
Édesapja I. Břetiszláv
Édesanyja Schweinfurti Judit
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vratiszláv témájú médiaállományokat.

II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1032[2]/1033 k.[1]1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Břetiszláv és Jitka fiaként született.[3] Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege.[3] Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét,[3] így Vratiszláv Magyarországra menekült.[3] Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt,[3] Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét.[3] Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád),[3] 1063-ban meglapította a brünni püspökséget,[4] amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.[5] Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban.[5] II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül.[5] A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt.[5] Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát.[1] (10751081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6])

Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására.[5] Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását:[1] a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.[5]

Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt.[7] Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt.[7] Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.[7]

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vratislav megkoronázása (Josef Mathauser (1846–1917) festménye)
Vratiszláv dénárja (A oldal)
Vratiszláv dénárja (B oldal)
Ulrik
† 1034. XI. 9.
  Božena ?
† 1052 után
  Henrik
zm. 1017
  Gerberga
† 1036 után
         
     
  I. Břetiszláv
* 1002 k.
† 1055. I. 10.
  Schweinfurti Judit
* 1010/1015
† 1058. VIII. 2.
 
     
   
1
ismeretlen
2
Adelheid
* 1040
† 1062. I. 27.
OO    1057 k.
II. Vratiszláv
* 1032
† 1092. I. 14.
3
Svatava
* 1046-1048
† 1126. IX. 1.
OO   1062
                   
   2    2    2    2
II. Břetiszláv
† 1100. XII. 22.
 
Vratiszláv
* 1061
 
Judit
* 1056/1058
† 1086. XII. 25.
 
Ludmilla
† 1100 után
 
   3    3    3    3    3        
Boleszláv
* 1062 után
† 1091. VIII. 11.
 
II. Borivoj
* 1064?
† 1124. II. 2.
 
I. Ulászló
* 1065 k.
† 1125. IV. 12.
 
Judit Grojčská
* 1066?
† 1108. XII. 17.
 
I. Szobeszláv
* 1087 ?
† 1140. II. 14.
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  2. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  3. ^ a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal
  4. Európa uralkodói, 244–245. oldal
  5. ^ a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
  6. Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
  7. ^ a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Spitihnyev
Csehország uralkodója
10611092
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Konrád