II. Konrád cseh fejedelem
| II. Konrád | |
 | |
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1189 – 1191. szeptember 9. | |
| Elődje | Frigyes |
| Utódja | II. Vencel |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Přemysl-ház |
| Született | 1136 körül Znojmo |
| Elhunyt | 1191. szeptember 9. Nápoly[1][2] |
| Nyughelye | Szent Vitus-székesegyház |
| Édesapja | Znaim-i Konrád |
| Édesanyja | Szerbiai Mária |
| Testvére(i) | Znojmói Ilona lengyel fejedelemné |
| Házastársa | Hellicha of Wittelsbach[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konrád témájú médiaállományokat. | |
II. Konrád Ottó (csehül: Konrád II. Ota), (1136-1140 körül[2] – 1191. szeptember 9.[1][2]) cseh fejedelem 1189-től haláláig.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]II. Konrád znaimi herceg (? – 1161) és Uros István raskai szerb zsupán leányának, Máriának a fiaként született.[1] 1174-ben vette át a morva znaimi, 1176-ban az olmützi hercegséget.[1] 1176-ban részt vette II. Szobeszláv Ausztria elleni hadjáratában,[1] ám Szobeszláv és Frigyes közti háborúban az utóbbi oldalára állt.[1] A általa kivívott prágai győzelemmel így 1178-ban Frigyes léphetett a cseh trónra.[1] 1182-ben a cseh nemesség letaszította Frigyest a trónról,[1] és Konrádnak kínálta fel a koronát,[1] de ő nem fogadta el.[1] I. Frigyes német-római császár nyomatékos fellépésének köszönthetően névrokona maradt a cseh uralkodó,[1] Konrád pedig megkapta a morva őrgrófi címet.[1] Frigyes 1189-ben bekövetkezett halála után a cseh trón is Konrádé lett, aki ekkor megszüntette az őrgrófságot,[1] Olmützöt viszont átengedte az ugyancsak Přemyls Vladimirnak.[1] 1189-ben kinyilvánította Konrád Ottó fejedelem statútumai néven a tulajdonra és az itélkezésre vonatkozó szokásjoggyűjteményt.[1] A III. keresztes hadjáratban való részvételre tett ígéretét megszegte,[1] de cseh nemesek egy csapatával oda küldte Přemysl Děpolt herceget.[1] Ugyanakkor nagy haddal csatlakozott az új császár, VI. Henrik Rómába vonuló seregéhez,[1] részt vett a császár koronázásán,[1] és sikeresen harcolt hűbérura oldalán a normannok ellen Nápolynál.[1] Itt Ragadta el a táborban fellépő járvány.[1]
Konrád Ottó művelt fejedelem volt.[4] Rangját nagymértékben emelte a Stauf-udvar előkelőihez tartozó Wittelsbach-család leányával, Helichával kötött házassága.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 147. oldal
- 1 2 3 "The Premyslids" (angol nyelven). Genealogy.eu. Hozzáférés: 2011. január 10.
- ↑ Robert Bartlett – Marie Bláhová – Pavel Bolina – Milena Bravermanová – Eva Doležalová – Zdeněk Dragoun – Tomáš Durdík – Jan Frolík – Martin Gojda – David Kalhous – Jan Klápště – Jana Konvičná – Petr Kopal – Pavel Kouřil – Tomáš Krejčík – Jiří Kuthan – Karel Maráz – Anežka Merhautová – Zdeněk Měřínský – Martin Musílek – Zdeněk Petráň – Naďa Profantová – Jiří Sláma – Petr Sommer – Pavel Soukup – Jerzy Strzelczyk – Dušan Třeštík – Jan Zelenka – Josef Žemlička: Přemyslovci. Budování českého státu. (hely nélkül): Lidové noviny. 2009. 562. o. ISBN 978-80-7106-352-0
- ↑ Európa uralkodói, 148–149. oldal
- ↑ Európa uralkodói, 148. oldal
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előző uralkodó: Frigyes |
Következő uralkodó: II. Vencel |
