Habsburg–Lotaringiai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Habsburg–Lotaringiaiak
Habsburg-Lothringen (németül)
Császári és királyi uralkodóház
Habsburg-Lorraine Tripartite Arms.svg
Ország Német-római Birodalom,
Osztrák Császárság,
Osztrák–Magyar Monarchia,
Toscanai Nagyhercegség,
II. Mexikói Császárság
Nemzetség Habsburg-család
Alapítva 1736
Alapító Lotaringiai Ferenc István és Habsburg Mária Terézia
Feje Károly főherceg
Oldalág Habsburg–Estei
Habsburg–Toscanai
Habsburg–Tescheni
Habsburg–Nádori
Titulus Ausztria főhercege
Ausztria császára
Cseh király
Magyar király
Mexikói császár
Modena hercege
Német-római császár
Toscanai nagyherceg
Rang főhercegi, királyi hercegi
Rezidencia Hofburg
Schönbrunn
Prágai vár
Budavári Palota
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiaiak témájú médiaállományokat.

Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház, németül: Haus Habsburg-Lothringen, csehül: Habsbursko-lotrinská dynastie, olaszul: Gli Asburgo-Lorena), egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia uralkodónő és a Lotaringia-házból származó Ferenc István császár házasságával alapított uralkodócsalád, melynek tagjai többek között német-római és osztrák császárok, német, magyar és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak. A dinasztiának számos oldalága is volt, ilyen a Modena, Reggio és Ferrara hercegeit adó Habsburg–Estei ág, a Toscanai Nagyhercegség uralkodóit adó Habsburg–Toscanai ág, a Károly Lajos tescheni herceg által alapított úgynevezett „Hadvezérek ága”, valamint a magyar nádorokat is adó magyar ág. A ház leszármazottait megillette az osztrák főhercegi, valamint a magyar és cseh királyi hercegi titulus is.

Az uralkodócsaládból olyan magas rangú és ismert személyek kerültek ki mint Marie Antoinette francia királyné, Mária Karolina nápolyi és szicíliai királyné (Bonaparte Napóleon szerint „Európa legveszedelmesebb asszonya”), továbbá Károly Ambrus esztergomi érsek, József nádor, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, I. Miksa mexikói császár, Mária Krisztina spanyol királyné, Vitéz József Ágost magyar kormányzó valamint Habsburg Ottó is. Az uralkodóháznak ma is számos leszármazottja él, a család jelenlegi feje Habsburg Károly.

Előtörténet[szerkesztés]

Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg

A Habsburg–Lotaringiai-ház Mária Terézia főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc házassága révén jött létre, a következőképpen: VI. Károly császárnak (III. Károly néven magyar királynak) nem született férfi utódja, ezért a magyar és cseh trónt leányára, Mária Terézia főhercegnőre hagyta a Pragmatica sanctio értelmében. Őt 1736-ban feleségül adta Lotaringiai Ferenc István herceghez, aki 1740-től Mária Terézia társuralkodója, 1745-től pedig Mária Terézia férjeként német-római császár lett haláláig, 1765-ig.

Történet[szerkesztés]

A Habsburg–Lotaringiai-ház uralma idején, 1806-ban megszűnt a Német-római Császárság és 1804-ben megalakult az Osztrák Császárság (az újonnan alapított Ausztriai-ház örökletes császársága), majd ebből 1867-ben az Osztrák–Magyar Monarchia. Ebből a házból származott az utolsó osztrák császár, I. Károly, aki IV. Károly néven az utolsó magyar király is volt. Az első világháborút követően a Monarchia részeire hullott szét. Részei más államokba tagolódtak be, vagy független államokká váltak. Az önálló utódállamok köztársaságokká váltak (Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia) vagy nemzeti királyságot alapítottak (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a később Jugoszlávia). Minden utódállamban (a Magyar Királyság kivételével) már 1918–19-ben kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. A magyar nemzetgyűlés ezt 1921. november 6-án tette meg, két meghiúsított királypuccs után. IV. Károly király leszármazottai már nem uralkodnak, de többen közülük az európai politikai életben tevékenykednek, mint például Károly király fia, a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó tette.

Habsburg–Lotaringiai uralkodók névsora[szerkesztés]

II. József német-római császár (1741–1790), magyar ragadványnevén „a kalapos király”
Ferenc császár és király (1768–1835), aki az utolsó német-római és az első osztrák császár

Német-római Birodalom[szerkesztés]

Bővebben: Német királyok, Német-római császárok listája

Osztrák Császárság[szerkesztés]

Bővebben: Osztrák császárok listája

Magyar Királyság[szerkesztés]

Bővebben: Magyarország uralkodóinak listája

Toscanai Nagyhercegség[szerkesztés]

Bővebben: Toszkána uralkodóinak listája

Parmai Hercegség[szerkesztés]

Bővebben: Parma uralkodóinak listája

Mexikói Császárság[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]