Habsburg–Lotaringiai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg–Lotaringiai-ház
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Ausztria főhercegei
Időszak 17801804
Államnév A Német-római Birodalom császárai
Időszak 17651806
Államnév Magyarország királyai
Időszak 17801918
Államnév Csehország királyai
Időszak 17801918
Államnév Ausztria császárai
Időszak 18041918

Alapító I. Ferenc német-római császár († 1765)
Utolsó tag a család nem halt ki

Habsburg–Lotaringiai-ház a Habsburg-házból származó uralkodócsalád, melynek tagjai német-római császárok, osztrák császárok, magyar és cseh királyok.

Előtörténet[szerkesztés]

Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg

A Habsburg–Lotaringiai-ház Mária Terézia főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc házassága révén jött létre, a következőképpen: VI. Károly császárnak (III. Károly néven magyar királynak) nem született férfi utódja, ezért a magyar és cseh trónt leányára, Mária Terézia főhercegnőre hagyta a Pragmatica sanctio értelmében. Őt 1736-ban feleségül adta Lotaringiai Ferenc István herceghez, aki 1740-től Mária Terézia társuralkodója, 1745-től pedig Mária Terézia férjeként német-római császár lett haláláig, 1765-ig.

Történet[szerkesztés]

I. (Lotaringiai) Ferenc és Mária Terézia gyermekeik között (1760)

A Habsburg–Lotaringiai-ház uralma idején, 1806-ban megszűnt a Német-római Császárság és 1804-ben megalakult az Osztrák Császárság (az újonnan alapított Ausztriai-ház örökletes császársága), majd ebből 1867-ben az Osztrák–Magyar Monarchia. Ebből a házból származott az utolsó osztrák császár, I. Károly, aki IV. Károly néven az utolsó magyar király is volt. Az első világháborút követően a Monarchia részeire hullott szét. Részei más államokba tagolódtak be, vagy független államokká váltak. Az önálló utódállamok köztársaságokká váltak (Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia) vagy nemzeti királyságot alapítottak (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a később Jugoszlávia). Minden utódállamban (a Magyar Királyság kivételével) már 1918–19-ben kimondták a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. A magyar nemzetgyűlés ezt 1921. november 6-án tette meg, két meghiúsított királypuccs után. IV. Károly király leszármazottai már nem uralkodnak, de többen közülük az európai politikai életben tevékenykednek, mint például Károly király fia, a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó tette.

Uralkodó tagjai[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Német-római császári dinasztiák: