Hármas szövetség (1882)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hármas szövetség (1882)
Dreibund
Triplice alleanza
Európa 1882–1914: Hármas szövetség (rózsaszín) és antant (kék)
Európa 1882–1914: Hármas szövetség (rózsaszín) és antant (kék)
Típusa katonai védelmi szövetség
Aláírás dátuma 1882. május 20.
Aláírás helye Bécs Osztrák–Magyar Monarchia
Aláírók  Német Birodalom
 Osztrák–Magyar Monarchia
 Olasz Királyság
Commons

Hármas szövetségnek (németül: Dreibund, olaszul: Triplice alleanza) nevezik azt a katonai szövetségi megállapodást, amelyet 1882-ben a Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia kötött az Olasz Királysággal. Ténylegesen német–osztrák szövetséget jelentett, mert a harmadik szereplő, Olaszország hamarosan elsodródott tőlük, és az első világháború folyamán 1915-ben a németellenes táborban kötött ki.[1]

A Hármas szövetség tagjai

Előzményei[szerkesztés]

Az ausztriai császár-magyar király, a német császár, valamint az orosz cár véglegesnek 1872 szeptember havától tekintetett, amikor az elől nevezett két uralkodó külügyminisztereik kíséretében I. Vilmos császár látogatására Berlinbe érkeztek és a külpolitikai ügyeket is tanácskozásaik körébe vonták.

A gyanakodó francia sajtó ebben az 1815. évi Szent Szövetség megújítását látta, mely a népszabadság, különösen pedig a köztársasági irány ellen alakult és az új francia köztársaság szükségesnek hitte nagy hadi készületekkel védekezni. Valóban pedig nem volt egyéb, mint a három nagyhatalmasság egyetértése arra nézve, hogy a dolgoknak az 1866-os prágai és az 1871-es frankfurti béke által keletkezett új rendjébe belenyugszanak, vagyis a létező állapotokat jogosaknak elismerik és a népek életének békés fejlődésére alapul fogadják, védelmezik. Egy nemét képezte tehát a békeszövetségnek és így azt is magában foglalta, hogy se Franciaország törekvései a nevezett hatalmaknál támogatásra nem találnak, se pedig Oroszország nem fogja a keleti kérdést a szláv-törekvések szempontjából erőszakos megoldásra vezetni. De az 1878 nyarán Berlinben ülésező európai kongresszusnak a keleti ügyekben hozott határozataival az orosz társadalom fölötte elégedetlennek mutatkozott; a sajtó hangosan hirdette, hogy az orosz igények kellő méltatásban nem részesültek és úgy látszott, hogy a cár is Franciaországhoz közeledik. Ez ismét a német birodalom és Ausztria-Magyarország szorosabb szövetkezését eredményezte Bécsben 1879-ben, amelyhez később, 1882-ben Olaszország is csatlakozott és ezzel a hármas szövetség keletkezett.

Tartalma[szerkesztés]

A 4. cikkely szerint, ha bármelyik fél hadüzenetet küldene harmadik államnak, a másik szerződő fél jóindulatú semlegességet" vállal.[2] A szerződés 6. cikkelye kimondta a megállapodás teljes és szigorú titokban tartását.[3]

Megszűnése és következményei[szerkesztés]

Az 1887. február 20-án, majd 1891-ben megújított hármas szövetség ellenében született meg 1893-ban az orosz-francia összefogás, majd az 1904-es entente cordiale (francia-angol szerződés), végül a hármas antant (az 1907-es angol-orosz megállapodás után).[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eric Hobsbawm: A birodalmak kora. 317. old.
  2. "Ha a jelen szerződésben részt nem vevő valamelyik hatalom veszélyeztetné az egyik magas szerződő fél államának biztonságát, és a veszélyeztetett fél ennélfogva hadüzenetre kényszerülne, a másik két magas szerződő fél köteles szövetségesével szemben jóindulatú semlegességet vállalni."
  3. Ez nem valósult meg maradéktalanul.
  4. stop.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]