Wekerle Sándor (miniszterelnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wekerle Sándor
Wekerle Sándor Benczúr.jpg
A Magyar Királyság 21. miniszterelnöke
Hivatali idő
1917. augusztus 20.1918. október 30.
Uralkodó IV. Károly
Előd Esterházy Móric
Utód Hadik János
A Magyar Királyság 16. miniszterelnöke
Hivatali idő
1906. április 8.1910. január 17.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Fejérváry Géza
Utód Khuen-Héderváry Károly
A Magyar Királyság 10. miniszterelnöke
Hivatali idő
1892. november 17.1895. január 14.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Szapáry Gyula
Utód Bánffy Dezső
A Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1889. április 9.1895. január 15.
Előd Tisza Kálmán
Utód Lukács László

Született 1848. november 14.
Mór
Elhunyt 1921. augusztus 26. (72 évesen)
Krisztinaváros, Budapest[1]
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt Szabadelvű Párt (?-1906)
Alkotmánypárt (1906–1918)
48-as Alkotmánypárt (1918)
Választókerület Nagybánya[2]

Gyermekei Wekerle Sándor
Foglalkozás jogász, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.

Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14.Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Magyarország első polgári származású miniszterelnöke.

Életpályája[szerkesztés]

Wekerle családjával 1893 körül

Württembergi eredetű sváb móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor (1811–1890), édesanyja Szép Antónia. 1877. szeptember 17-én a budapest-belvárosi főplébániatemplomban kötött házasságot Molnár Gizellával (1856–1936).[3]

Székesfehérvárott, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

1917. augusztus 20-tól 1918. október 30-ig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-ig pénzügyminiszter, 1918. január 25-től február 11-ig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától október 31-ig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

A második miniszterelnöksége (1906–1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

Munkássága[szerkesztés]

Wekerle 1918 augusztusában a Keleti Vásár megnyitóünnepségén

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

Az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott. Magyarországon rajta kívül mindmáig csak Nagy Imre és Orbán Viktor alakított háromszor kabinetet.

A Wekerletelep[szerkesztés]

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. polgári halotti akv. 1577/1921. folyószáma alatt.
  2. Az otthonteremtő miniszterelnök (Élet és tudomány archív, 1998., sulinet.hu)
  3. Magyar főnemesség genealógiája - PIM

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
Tisza Kálmán ideiglenesen
Magyarország pénzügyminisztere
18891895
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Hegedűs Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
19061910
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Kovacsevics István
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1906. április 8–23. (ideiglenesen)
Utódja:
Josipovich Géza
Elődje:
Szapáry Gyula
Magyarország miniszterelnöke
1892–1895
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Bánffy Dezső
Elődje:
Fejérváry Géza
Magyarország miniszterelnöke
1906–1910
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Khuen-Héderváry Károly
Elődje:
Eszterházy Móric
Magyarország miniszterelnöke
1917–1918
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Hadik János
Elődje:
Pap Béla
Honvédelmi miniszter
1906. április 8.április 14.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Jekelfalussy Lajos
Elődje:
Baross Gábor
Kereskedelmi miniszter
1892. május 9. -1892. június 16.
Utódja:
Lukács Béla