Novák István (építészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Novák István
Novák István a makói városháza nagytermében, a 2011-es városnapon megrendezett ünnepi testületi ülésen
Novák István a makói városháza nagytermében, a 2011-es városnapon megrendezett ünnepi testületi ülésen

Született 1938. január 16.
magyar 1919-1946 Budapest
Elhunyt 2013. február 3. (75 évesen)
magyar Szeged
Nemzetisége magyar
Iskolái BME (1956–1961)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Novák István témájú médiaállományokat.

Novák István (Budapest, 1938. január 16.Szeged, 2013. február 3.[1]) számos szakmai díjjal elismert okleveles építészmérnök.

Életpályája[szerkesztés]

Novák István és Szabó Julianna gyermeke. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1956–1961 között.[2] 1961–1990 között a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozott. 1990–1995 között önálló építészirodát vezetett. 1988 óta Szarvas, 1995–től Szeged, 2001-től Makó, 2009-től Orosháza főépítésze.

Aranydiploma_2011.05.24. Fotó: KT

Novák István záróbeszéde a 2011-évi aranydiploma-osztáskor

"Tisztelt Dékán úr, tisztelt Professzor urak, tisztelt Hölgyeim és Uraim és kedves Évfolyamtársaim ! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e jeles napon én köszönthetem Önöket, illetve Titeket. 1956. október 22-én – itt az aulában – együtt reménykedhettünk egy új Magyarország születésében. Mi voltunk az utolsó évfolyam, akik a szabadság illúziójában részesülhettünk. A megtorlás elől sok társunk nyugatra távozott, pótlásukra pártösztöndíjasokat tettek közénk és visszajött a kötelező világ. Az építészetben ekkor véget ért a „szovjet barokk”, vagyis a klasszikus szocreál korszak. A modern építészettel, mint például Le Corbusier, vagy Frank Lloyd Wright munkásságával szinte tanárainkkal ismerkedtünk. A professzori kar – a kötelező világnak megfelelően – kezdett átalakulni, de szerencsénkre a nagy öregek is tanítottak még. Például Pogány Frigyes professzor úr Firenzéről, Rómáról vagy Párizsról szóló előadásai nyitottak kaput a tőlünk elzárt világ felé. Az egyetemi éveink alatt barátságok, szerelmek is születtek. Egyes tanáraink segítségével megélhettük a kicsinyes korlátokkal és a megnyomorító gátlásokkal szemben álló szabad alkotás örömét is. Az egyetemet befejezve az álmodozások kora véget ért. Az a korszak nem a komplex környezetalakításról és a szép emberi környezetről szólt, ezért ki-ki a maga útját járva próbált megfelelni, vagy ellenkezni. A rendszerváltás után helyünket kerestük, de már eljuthattunk az Óperencián túlra is. Itthon – Asztalos Albert barátunknak köszönhetően – évente találkozhattunk, de egyeseket már csak az égi mezőn láthatjuk újra.

Madách Imre: Az ember tragédiájából Ádám szavait idézem:

Igaz. – Tudom jól, hogy kell ollyan is,

Ki homokot hord, vagy követ farag:

Nélkűle nem emelkedik terem.

De ez csak a homályban tévelyeg,

S fogalma sincs arról, miben segít.

Csak az épitész látja az egészet,

S bár megfaragni nem tud egy követ,

A művet ő teremti, mint egy isten.

Ily épitész nagy a tudásban is.

Korunk miatt mi már nagy terveket nem dédelgethetünk, de megmaradt bennünk az építészeti problémák alkotó megoldása iránti, soha meg nem szűnő vágy. Kedves Évfolyamtársaim! Isten éltessen Benneteket, hogy még sokáig hasznára legyetek családotoknak és Országunknak. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Novák István DLA

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Ybl-díj
  • Prima Primissima-díj
  • Betonépítészeti Díj (1995)
  • Szeged Pro Urbe Díj (1995)
  • A "Szlovák Köztársasági Elnök Érdemrendje (2001)
  • Európa Nostra Díj (2003)
  • Podmaniczky Díj, Területi Príma Díj (2007)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Príma Primissima Díj (2008)
  • Hild János Díj (2010)
  • Szeged- és Ajnácskő díszpolgára

Művei[szerkesztés]

Iskolaépületek

Városközpont-rehabilitációk

Lakóházak, üzletek

Templomok

Középületek

Világháborús emlékművek

Római katolikus templom és II. világháborús emlékmű Simontornyán

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2013-ban Makón elhatározták, hogy emléktáblát helyeztek el kedvenc Szent István téri padján, ahol az egykori főépítész előszeretettel üldögélt; a város művészeti tanácsosának ötletét felkarolta és átvette Orosháza, Szarvas és Szeged önkormányzata is. 2014-ben, az építész születése évfordulóján avatták fel a táblákat.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Delmagyar.hu
  2. Építészmérnöki oklevelének száma: 2013/1961.
  3. Pad őrzi Novák István főépítész emlékétDelmagyar.hu

Források[szerkesztés]

  • Pacsika Emília - Tóth Attila - Novák István: Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. Bába Kiadó, Szeged, 2001.
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • A BME Szenátusának 2011.05.05-i aranydiploma-adományozó dokumentumának indokolása (ISSN 0866-305X)
  • A tárgytól a városig. Csontos János portréfilmje (2009)

További információk[szerkesztés]