Kisbárapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbárapáti
Kisbárapáti címere
Kisbárapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Kiss Jánosné (független)[1]
Irányítószám 7282
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 375 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 12,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbárapáti (Magyarország)
Kisbárapáti
Kisbárapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 17° 51′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 17° 51′ 57″
Kisbárapáti (Somogy megye)
Kisbárapáti
Kisbárapáti
Pozíció Somogy megye térképén
Kisbárapáti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbárapáti témájú médiaállományokat.

Kisbárapáti község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában fekszik, a Koppány folyó mellett. A megyeszékhelytől, Kaposvártól kb. 40 km-re, északra, Balatonföldvártól is nagyjából ugyanekkor távolságra, délre. Szomszédos települések: Fiad és Bonnya.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a Kaposvárt Balatonföldvárral összekötő útról érhető el egy mellékúton.

Vasúton a MÁV 35-ös számú, a Kaposvár - Siófok közötti vonalán érhető el.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 7282 Kisbárapáti, Fő u. 82.
  • Tel., fax: 84/575-016
  • E-mail:
  • Hivatalos honlap: www.kisbarapati.hu

Története[szerkesztés]

A község több hajdani települése nyomát őrzi határában: az egyik Gyiszmó néven szerepelt, már az 1055-ös tihanyi alapítólevélben. 1267-ben a Szentszék ezt a birtokot Gyesznó vagy Apáti néven erősítette meg a tihanyi apátság részére. Az 1211-es összeírás szerint Apáti mellett létezett Füzegy nevű helység, s a kettő összevonásából lett azután Füzeapáti. Az 1232-37. évi tizedjegyzékben már megtalálható a Bar településnév is.

1500-ban a Szakadáti családnak voltak itt birtokai, s feljegyezték az Óbár, Újbár neveket ebből az időből. A török koppányi megtelepedését követően e települések többsége odaveszett, az 1573-74-es török kincstári adólajstromban Óbár hat adózó házzal szerepelt. A törökök kiűzése után a veszprémi püspökség birtoka lett a környék, az ő telepítési politikájuknak következtében Kisbáron magyarok, Apátiban délszlávok települtek le. A telepítés idején, 1724-33 között alakult ki a mai faluhatár, s a Festetics család is szerzett birtokokat ebben az időben.

1772-ben Kisbárapátinak már volt elemi iskolája és római katolikus plébániája. Az 1769-ben épült katolikus templom kupoláját Dorfmeister freskói díszítik. 1785-ben több mint nyolcszáz lakost számláltak össze itt. A jobbágyfelszabadításra 1858-ban került sor, ekkor jutott földhöz 51 úrbéres jobbágy és 28 zsellér. A lélekszám 1848-ra megközelítette, majd a századfordulóra elkerülte az ezret. Az 1871-es községtörvény eredményeként jött létre Kisbári Körjegyzőség, amelyhez Bonnya és Fiad is tartozott.

A falu neve hivatalosan 1907-ben lett Kisbárapáti. Ekkor hozták létre a Hangya szövetkezetet, s iparos- és gazdakör alakult, lövészegylet kezdte meg munkáját. A Nagyatádi-féle földreform során jelentős szántót és házhelyet osztottak ki, a legnagyobb birtokos továbbra is a veszprémi püspökség maradt, 800 hold földdel. Később téeszek alakultak, majd ezek megszűnésével nehéz helyzetbe kerültek az itt élők, hiszen a munkát jelentő mezőgazdaság jelentősen megcsappant.

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Kaposvári egyházmegye (püspökség) Balatoni Főesperességének Somogyvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébánia, plébániatemplomának titulusa: Nagy Szent Teréz. Fíliaként hozzátartozik Bonnya, Fiad, Nágocs, Somogyacsa, Bonnyapuszta, Gerézdpuszta.

Természeti értékek[szerkesztés]

Erdői gazdag élővilágot rejtenek. A vadállományban nem ritka az őz, a szarvas és a vaddisznó sem, így a terület a vadászok kedvelt célterülete.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Nagy Szent Teréz-) templom: 1778-ban épült, barokk stílusban. Kupoláját Franz Xaver Bucher freskói díszítik. A kisbárapátiak jelentős része római katolikus vallású, a lakosok mintegy 70%-a vallja magát ennek. Az iskolások jelentős része jár hittanra, évente pedig három-négy keresztelőt tartanak a műemlék templomban. A templomot 1778 körül építette Bajzáth József püspök barokk stílusban, oltárképeit a neves festő, Dorfmeister készítette. A település római katolikus temploma ez elmúlt években kapott új külsőt. A több millió forintos felújítás során újravakolták az egész épületet, s színesfém-lemezekkel fedték be a tetőt.
  • Világháborús emlékmű: A két világháborúban elhunyt hősi halottak tiszteletére egy emlékművet állítottak a településen élők, amelyre több évtizeddel ezelőtt felkerült az összes kisbárapáti neve, aki életét adta a 20. század háborúiban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisbárapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]