Mernye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mernye
Mernye címere
Mernye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Kisfalusi András György (független)[1]
Irányítószám 7453
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1348 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 49,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mernye (Magyarország)
Mernye
Mernye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 23″, k. h. 17° 49′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 23″, k. h. 17° 49′ 08″
Mernye (Somogy megye)
Mernye
Mernye
Pozíció Somogy megye térképén
Mernye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mernye témájú médiaállományokat.

Mernye község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye közepén, Kaposvár (19 km) és Balatonlelle (33 km) között, a 67-es főút mentén találjuk meg Mernyét.
Vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

Mernye Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét 1229-ben említették először az oklevelek Merena és Alsó-Merena alakban írva, a székesfehérvári káptalan birtokai között. Neve ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már plébániája is volt. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye alakban szerepelt. 1446-1453-ban a Ghymesi Forgách családnak voltak itt részbirtokai, melyeket a 15. század közepén Vityai László és a Pernesziek bírtak zálogban. 1487-ben pedig a helység egy részét a székesfehérvári őrkanonok bírta. 1536-ban már népes hely lehetett, mivel ekkor az adólajstromban Bódogasszony-mernyeye, Almernye és Wasarusmernye nevű helységek fordulnak elő. Az előbbi kettő a székesfehérvári őrkanonok birtoka, Vásárosmernyének pedig Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László voltak a földesurai. Az 1550 évi adólajstrom szerint Almernye Alya Mátyás és Bocskai Ferenc birtoka volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstrom szerint Vásáros-Mernye már csak 4, Boldogasszonymernye 20 házból állt. Az 1598-1599 évi, valamint az 1626 évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan, 1660-ban a székesfehérvári custodiatus voltak a földesurai. 1703 körül Matusek András, győri nagyprépost és székesfehérvári őrkanonok, 1726-ban pedig gróf Nádasdy László volt a földesura, míg Kis-Mernye-puszta Vásonyi Gergelyé volt, 1733-ban pedig a székesfehérvári custodiatusé volt. 1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a kegyes tanítórendnek adományozta. E rendé volt még az 1900-as évek elején is, amely itt 1905-ben szép kormányzói kastélyt építtetett. 1818 július 19-én Mernye országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

A Kaposvár-Mocsolád-Siófok HÉV (HelyiÉrdekű Vasút) vonal terve már 1890-ben felmerült. Kaposváron az 1894-ben megnyitott cukorgyár számára kívántak nyersanyagot szállítani. A Kaposvár-Mocsolád HÉV 26 km-es szakaszát 1894 tavaszán kezdték építeni. Átadása nagy ünneplések közepette, 1894 VIII. 23-án volt. Idézet a Somogy újságból (1894 VIII.26.):"…és Mernye felé, hol különösen nagy közönség fogadta éljenzések és virágkoszorukkal a vonatot; az értelmiség, sőt még a szép hölgyekből is sokan…" Beszédet Melhard Gyula plébános mondott. Napi két pár vegyesvonat(személy és áru szállítás) közlekedett, I., II. és III.osztályú személykocsikkal. A vonatok sebessége 45 km/h volt.

A községhez tartozik még Mernyeszentmiklós (azelőtt Szentmiklós-)puszta is, mely az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromokban Felső- és Alsó-Miklós alakban fordult elő. 1726-ban gróf Nádasdy László birtoka volt, 1756-ban pedig a gróf Festetics család déghi ágának bírtoka volt.

Az egykori Boldogasszony-Mernye falu a mai Hamuházi lapos nevű dűlőben feküdt.

A római katolikus templom 1760-ban épült, 1790-ben hozzáépítették a Vendel-kápolnát.

Nevezetességei[szerkesztés]

A római katolikus templom 1760-ban épült barokk stílusban. A templom mögötti dombon áll a kálvária. Nevezetes még a Nepomuki Szent János szobor és a Szent Flórián szobor.

Itt születtek[szerkesztés]

  • Rauss Károly (Mernye, 1905. február 1. – Pécs, 1976. febr. 27.) mikrobiológus, laboratóriumi és közegészségügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Kossuth-díjas

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]