Nagyberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyberény
Nagyberény légifotó.jpg
Nagyberény címere
Nagyberény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Siófoki
Jogállás község
Polgármester Tóth András Károly (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8656
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1305 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyberény (Magyarország)
Nagyberény
Nagyberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 56″, k. h. 18° 09′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 56″, k. h. 18° 09′ 53″
Nagyberény (Somogy megye)
Nagyberény
Nagyberény
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyberény témájú médiaállományokat.

Nagyberény község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Nagyberény

Fekvése[szerkesztés]

Siófoktól kb. 17 kilométerre délkeletre található. Megközelíthető a 65-ös főútról Som után balra letérve, vagy vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon. Siófokról rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Nagyberénybe. Vasútja ritkán, lassan közlekedik, fennmaradása is kétséges. Sommal közös állomása elhanyagolt, fa talpfái felújításra szorulnának.

Nagyberény története[szerkesztés]

A település neve először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított megerősítő levelében fordul elő. Szent István Koppány leverése után besenyőkkel rokon, harcos berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, s eszerint már 998-ban létezett a település.

Az újabb kori építkezések során még régebbi leletek is előkerültek, a használati eszközök és a csontvázak avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A község délkeleti részén két földvár maradványaira bukkantak, az úgynevezett Zsidó dombon és Kerek hegyen, ez utóbbi a kiterjedt segesdi királyné birtokához tartozott. Nagyberénynek már 1232-ben Szent György tiszteletére emelt egyháza volt, ahová 1400-ban IX. Bonifác pápa három esztendőre száznapos búcsút engedélyezett. A tatárjárás után fejlett szőlőművelési tapasztalattal rendelkező telepesek érkeztek.

A török megszállás idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. Az 1571-72-es török kincstári adólajstromban még 32 adózó házzal szerepelt, később azonban csökkent a lakossága. A Dzsindzsa elnevezésű terület (A jelenlegi focipálya környéke), amely fennmaradt a köztudatban is, a török huzamosabb ittlétére utal, akárcsak a Kisberényhez közel eső mai Karahoma-dülő is.

1715-ben mindössze 11 háztartást írtak össze. A hódoltság idején alapított nagyberényi református egyház a somogyi seniorátushoz tartozott, de a vallás üldözése során a templomot lebontatták. A református egyház 1801-ben alakult ujjá, a török időkben tönkrement katolikus templomot pedig 1769-ben építették fel. A 18. Század végére 1084 lett lakóinak száma, s ezzel ismét a nagyobb településekhez tartozott. A község legelői és erdői különösen alkalmasak voltak az állattartásra, a veszprémi püspökség és a káptalan birtokain az 1800-as évek elején hatalmas birkanyájakkal árasztották el a legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok juhait. Az esetből hosszadalmas per lett, amely csak 1844-ben zárult le. A jobbágyfelszabadítás idején 41 zsellér kapott telket, de továbbra is sokan maradtak föld nélkül. 1890-ben már csaknem 1400 lakója volt a falunak, kilenc évvel később megépült a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek kolostora és leányiskolája, majd újjáépítették a katolikus parókiát is, amely egy korábbi tűzvész martaléka lett.

A huszadik század első békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az első világháború idején a lélekszám meghaladta az 1600 főt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.

Bortermelés[szerkesztés]

A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak: a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Fontos bevételt jelentettek a 13. század végén a berényi boradók. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. A berényi szőlőtermő uradalom jól megközelíthető helyen feküdt. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővárosi jelleget öltött. Később a hospesek egy része-a jobb szőlőművelési feltételek reményében Szegedre vándorolt.

Híres szülöttek[szerkesztés]

Dr. Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25. – Maryland, 1998. június 6.), Amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus. Hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben.

Nevezetességek, pihenési, kikapcsolódási lehetőség[szerkesztés]

  • I–II világháborús hősi emlékmű található a katolikus templom mellett.
  • A falunak saját termálvízzel működő panziója van. Az értékes vizet Siófokon is használják a termálfürdőben.
  • A falu központjához közel 2010 nyarától, a patak vizét felduzzasztva, 1,5 hektáros területen mesterséges halastó üzemel.
  • A falunak több szőlőhegye van, itt kitűnő borai. A hegyek tetejéről elláthatunk a Balaton keleti medencéjéig.
  • A falu délkeleti határán túl, az úgynevezett Zsidó-hegy lábánál modern sportcélú lőtér üzemel.
  • A környék igen gazdag apró és nagyobb vadakban is. Erdeiben őzek, vaddisznók, szarvasok egyaránt megtalálhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Nagyberény, a panzió légifotója


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]