Ugrás a tartalomhoz

Edde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edde
Református templom
Református templom
Edde címere
Edde címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterNagy Mariann (független)[1]
Irányítószám7443
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség154 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 17° 43′ 03″46.524331°N 17.717600°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 17° 43′ 03″46.524331°N 17.717600°E
Edde (Somogy vármegye)
Edde
Edde
Pozíció Somogy vármegye térképén
Edde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Edde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edde község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól északnyugatra fekvő település, szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból, a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es útról Osztopán és Somogyjád között letérve, a 67 109-es úton közelíthető meg. Közigazgatási határának déli szélét érinti a Ráksi-Somogyjád közti 6513-as út is, de a lakott területeivel ez az út nem találkozik.

Története

[szerkesztés]

Edde nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, mint egyházas helyet. 1408-ban Zsigmond magyar király Mesztegnyei Szerecseny Mihály itteni birtokait Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Fancs László fiai osztoztak meg itteni birtokaikon. 1425-ben Edde thapsoni Anthymus János alnádor fiaié: Tapsonyi Miklósé és Jánosé volt, majd 1445-ben Tapsonyi Miklóstól osztopáni Perneszy Pál alnádor vásárolta meg. 1464-ben Battyáni Alapi Andrásnál volt egy része zálogban, 1465-ben pedig Nagyszakácsi határjáró oklevélben szerepelt. 1468-ban, a vele szomszédos Gyümölcsénnyel együtt, a Szigethi Anthimiaké volt és ekkor Gyümölcsény-Edde alakban fordult elő. 1512-ben Osztopáni Miklós, Pál és István nyerték adományul II. Ulászló királytól.

Az 1536 évi adólajstromban 3 Edde nevű helységet is felsoroltak:

  • Gyümölcsényedde a pannonhalmi apátság, továbbá Messer Miklós, Bornemisza János, Zalay Pál és Benedek, Nagy Mátyás és Szentpétery Miklós birtoka volt.
  • Edde helységben Sulyok Balázs, Bornemisza János, Zalay Pál és Nagy Máté volt a birtokosa
  • Mesztegnyő-Edde helységben pedig Bodó Ferenc gyermekei és Horváth János özvegye voltak a földesurak.

1550-ben Felső-Edde Bornemisza Mihályé, Kis-Edde Koroknai Mátyásé volt. 1660-ban Rácz-Edde Túrós Miklós birtoka volt. 1700-1702 körül Gorup Ferenc, 1703-ban felerészben Pulyai György, felerészben pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtoka, majd 1710 előtt még Frankovics János, 1715-ben részben Babócsay özvegye birtokolta. 1726-ban felerésze a gróf Harrach családé, felerésze pedig Bátsmegyey János és Szily Márton örököseié volt. 1733-ban már az egész helység a Hunyadyaké volt, 1776-ban Záborszky László, Wlassics Gyula özvegye, Rosty Terézia Szelesteyné, és Rosty Justina voltak birtokosai. A 19. század elején a Hermann, Bondis, Gludovácz és a Festetics családok birtoka volt, 1886-ban pedig gróf Zichy Jánosé volt. Az 1900-as évek elején pedig Pallini Inkey László császári és királyi kamarásnak volt itt nagyobb birtoka.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott. 1910-ben 678 lakosából 669 magyar volt. Ebből 491 római katolikus, 184 református, 2 evangélikus volt.

Ide tartozott még Alsóbogát, Csollányos-puszta, Felsőbogát, Lászlómajor és Juhásztanya is.

Bogát

[szerkesztés]

Alsóbogát és Felsőbogát helyén a középkorban Bogát falu feküdt, amelyet először, a Szent László királytól, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevél említett először. 1229-ben Bagat néven a székesfehérvári káptalan birtoka volt, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337évi pápai tizedjegyzékben Vugath, Bugat alakban említették. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka lett. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék pedig a koppányi nahiébe sorozza. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti várhoz tartozott. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a lengyeltóti Lengyel családé volt.

Később a puszta két részre szakadt, Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt is építtetett, amely az 1900-as évek elején Pallini Inkey Lászlóé lett. Felsőbogát a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később pedig báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt. Környékén a római korból való leletek kerültek napvilágra.

Alsóbogát 1994-ben vált külön Eddétől és lett önálló település.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Megyeri János (független)[3]
  • 1994–1998: Megyeri János (független)[4]
  • 1998–2002: Megyeri János (független)[5]
  • 2002–2006: Megyeri János (független)[6]
  • 2006–2010: Megyeri János (független)[7]
  • 2010–2014: Megyeri János (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Nagy Mariann (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Mariann (független)[10]
  • 2024– : Nagy Mariann (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
207
205
197
169
163
164
154
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 37,2% cigánynak, 1,7% németnek, 1,1% románnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,6%, református 3,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezet nélküli 1,1% (7,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 40,5% cigánynak, 3,1% németnek, 0,6% ukránnak, 0,6% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,4% volt római katolikus, 1,2% református, 1,2% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom

Ismert személyek, akik a településhez kötődnek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Edde települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Edde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Edde települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  10. Edde települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. Edde Helységnévtár
  12. Edde Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]