Edde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edde
Edde református temploma
Edde református temploma
Edde címere
Edde címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Nagy Mariann (független)[1]
Irányítószám 7443
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 197 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edde (Magyarország)
Edde
Edde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 17° 42′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 17° 42′ 57″
Edde (Somogy megye)
Edde
Edde
Pozíció Somogy megye térképén
Edde weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edde témájú médiaállományokat.

Edde község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól északnyugatra fekvő település, szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból, az Osztopán és Somogyjád közti útról leágazva közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Edde nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, mint egyházas helyet. 1408-ban Zsigmond magyar király Mesztegnyei Szerecseny Mihály itteni birtokait Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Fancs László fiai osztoztak meg itteni birtokaikon. 1425-ben Edde Anthimus fia János alnádor fiaié: Tapsonyi Miklósé és Jánosé volt, majd 1445-ben Tapsonyi Miklóstól osztopáni Perneszy Pál vásárolta meg. 1464-ben Battyáni Alapi Andrásnál volt egy része zálogban, 1465-ben pedig Nagyszakácsi határjáró oklevélben szerepelt. 1468-ban, a vele szomszédos Gyümölcsénnyel együtt, a Szigethi Anthimiaké volt és ekkor Gyümölcsény-Edde alakban fordult elő. 1512-ben Osztopáni Miklós, Pál és István nyerték adományul II. Ulászló királytól.

Az 1536 évi adólajstromban 3 Edde nevű helységet is felsoroltak:

  • Gyümölcsényedde a pannonhalmi apátság, továbbá Messer Miklós, Bornemisza János, Zalay Pál és Benedek, Nagy Mátyás és Szentpétery Miklós birtoka volt.
  • Edde helységben Sulyok Balázs, Bornemisza János, Zalay Pál és Nagy Máté volt a birtokosa
  • Mesztegnyő-Edde helységben pedig Bodó Ferenc gyermekei és Horváth János özvegye voltak a földesurak.

1550-ben Felső-Edde Bornemisza Mihályé, Kis-Edde Koroknai Mátyásé volt. 1660-ban Rácz-Edde Túrós Miklós birtoka volt. 1700-1702 körül Gorup Ferenc, 1703-ban felerészben Pulyai György, felerészben pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtoka, majd 1710 előtt még Frankovics János, 1715-ben részben Babócsay özvegye birtokolta. 1726-ban felerésze a gróf Harrach családé, felerésze pedig Bátsmegyey János és Szily Márton örököseié volt. 1733-ban már az egész helység a Hunyadyaké volt, 1776-ban Záborszky László, Wlassics Gyula özvegye, Rosty Terézia Szelesteyné, és Rosty Justina voltak birtokosai. A 19. század elején a Hermann, Bondis, Gludovácz és a Festetics családok birtoka volt, 1886-ban pedig gróf Zichy Jánosé volt. Az 1900-as évek elején pedig Pallini Inkey László császári és királyi kamarásnak volt itt nagyobb birtoka.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott. 1910-ben 678 lakosából 669 magyar volt. Ebből 491 római katolikus, 184 református, 2 evangélikus volt.

Ide tartozott még Alsóbogát, Csollányos-puszta, Felsőbogát, Lászlómajor és Juhásztanya is.

Bogát[szerkesztés]

Alsóbogát és Felsőbogát helyén a középkorban Bogát falu feküdt, amelyet először, a Szent László királytól, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevél említett először. 1229-ben Bagat néven a székesfehérvári káptalan birtoka volt, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337évi pápai tizedjegyzékben Vugath, Bugat alakban említették. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka lett. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék pedig a koppányi nahiébe sorozza. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti várhoz tartozott. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a Lengyel családé volt.

Később a puszta két részre szakadt, Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt is építtetett, amely az 1900-as évek elején Pallini Inkey Lászlóé lett. Felsőbogát a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később pedig báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt. Környékén a római korból való leletek kerültek napvilágra.

Alsóbogát 1994-ben vált külön Eddétől és lett önálló település.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom

Ismert személyek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edde települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]