Somogyzsitfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyzsitfa
A szőcsénypusztai kastély
A szőcsénypusztai kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Árvai Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8734
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség517 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″
Somogyzsitfa (Somogy vármegye)
Somogyzsitfa
Somogyzsitfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyzsitfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyzsitfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyzsitfa község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonszentgyörgytől délre, Marcalitól nyugatra, a Marcali-hát nyugati oldalán fekszik. Három részből áll: északon Somogyfehéregyház, középen Felsőzsitfa, délen pedig Szőcsénypuszta terül el. Központján észak-déli irányban a 6803-as út halad végig, amiből nyugat felé, Csákány és Szőkedencs irányába itt ágazik ki a 6812-es út. Szőcsénypuszta településrészt a 6803-as mellett a Marcali-Galambok közti 6805-ös út is érinti.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

1950-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével.

Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott. Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt.

Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.

Felsőzsitfa[szerkesztés]

Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni. 1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt. A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura. Neve az 1536évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő. 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban. Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt.

1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona. 1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig. 1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi csinos kastélyt is.

Szőcsény[szerkesztés]

Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen alakban írva említették először az oklevelek. A településnek az 1411-1413 közötti években már plébániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt. 1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt. Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.

Somogyfejéregyház[szerkesztés]

Somogyfejéregyház (Fejéregyház) Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél. 1368-ban I. Lajos király fiúsította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka. Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette. 1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt. 1580-ban í török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kaszás József (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Kocsis László (független)[5]
  • 1998–2002: Kaszás József (független)[6]
  • 2002–2006: Kaszás József Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy László (Ottó) (független)[8][9]
  • 2010–2014: Nagy László Ottó (független)[10]
  • 2014–2019: Papp János (független)[11]
  • 2019-től: Árvai Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
577
579
584
542
506
517
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 2,3%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 12,8% (24,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Felsőzsitfa-Csákány között középkori földvár, a csákányi vár elővára, az 1800-as évek végén árkában buzogányt találtak.
  • Szőcsénypusztán középkori vár sáncai, a belső várban 14. századi kápolna.
  • Szőcsénypusztán Véssey-kastély, ma mezőgazdasági szakiskola

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  6. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. A választás.hu oldalról elérhető dokumentumokból nem derül ki, miért kellett a 2006-os polgármester-választás győztes jelöltjének a neve mellett zárójelbe helyezett keresztnevet (vagy becenevet) szerepeltetnie, hiszen nem indult a települési választáson hozzá hasonló nevű jelölt.
  10. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  12. Somogyzsitfa Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]