Őrtilos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrtilos
A szentmihályhegyi templom
A szentmihályhegyi templom
Őrtilos címere
Őrtilos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Csurgói
Jogállás község
Polgármester Kunos Zoltán Lajosné (független)[1]
Irányítószám 8854
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 460 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrtilos (Magyarország)
Őrtilos
Őrtilos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 52″, k. h. 16° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 52″, k. h. 16° 55′ 30″
Őrtilos (Somogy megye)
Őrtilos
Őrtilos
Pozíció Somogy megye térképén
Őrtilos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrtilos témájú médiaállományokat.

Őrtilos (horvátul Tiluš[3]) egy község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Drávától mintegy 2 km-re; a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal mellett (az állomás a falutól kb. 3 km-re, Szentmihályhegynél van).

Története[szerkesztés]

Őrtilos nevét először az 1400-as évek legelején említik oklevelek Ewr formában. Földbirtokosai az idők során gyakran változtak. Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik. Manapság a községben fellelhető vezetéknevek (például Navracsics, Iváncsics, Kalinics, Spolarics) egyértelműen utalnak ezekre az időkre. Az 1760-as években már megindulnak magyar bevándorlások a faluba. Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon. Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.

Szentmihályhegy az akkor még Légrádhegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített, Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrádhegyen. Szentmihályhegy ma Őrtilos község része, de 1949-ig jelentős része a Légrádban élők birtoka volt és át is járhattak azt művelni.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is. A Szentmihályhegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az „Őrtilosi Tanösvény”, bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye. A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az a feltételezett Új-Zrínyivár, amivel az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őrtilos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bishof J. A. (2003): A török idők utáni első plébánia a Mura és a Dráva összefolyásánál 1750-től


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]