Fonyód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fonyód
Fonyód - kilátó
Fonyód - kilátó
Fonyód címere
Fonyód címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás város
Polgármester Hidvégi József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8640
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4776 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 91,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fonyód (Magyarország)
Fonyód
Fonyód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 28″, k. h. 17° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 28″, k. h. 17° 33′ 00″
Fonyód (Somogy megye)
Fonyód
Fonyód
Pozíció Somogy megye térképén
Fonyód weboldala

Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton déli partján, a Nagy-berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik a tóra. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára horgászók szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város közponjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fonyód a III. katonai felmérés idején - 1880

Fonyód környékén az első embercsoport már 17-18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség vert tanyát Somogyban, ahol Koppány volt a vezér. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el. Első említése Funoldi alakban maradt ránk, a név eredetét a 'fon' igére vezetik vissza: királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

A 16. század közepén a fonyódi vár híres kapitánya Palonai Magyar Bálint volt, aki sokszor megütközött a törökkel. Az ellenség kezére végleg 1575-ben került az erődítmény, ők azonban porig rombolták. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését. Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet.

A szabadságharc idején még 108 ember (zsellérek, uradalmi halászok) lakta puszta volt. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A lecsapolás, a halászat és a szőlőmű­ve­lés újabb családoknak jelentett megélhetést. A fonyódi pusz­ta évszázadokon át érintetlen lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton-Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándor orvosról kapta a nevét, aki tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s ők a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4-5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz. A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

Fonyódon - többek között - bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző iskola, ügyészség, bíróság, kulturális központ, könyvtár és múzeum is működik.

2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátyás Király Gimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete típusterv alapján épült, 1986–1989 között Salamin Ferenc építész tervei alapján bővítették, ekkor kapta a magyar szerves építészetre jellemző stílusjegyeket. Tágas aulája nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is.

A gimnázium 25 éve nyújt otthont a Fonyódi Helikon költőtalálkozónak, amelyen a kortárs hazai és a határokon túli magyar irodalom legismertebb szerzői találkozhatnak egymással és olvasóikkal. [1]

Villa Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötőtől nem messze található, a Fürdő u. 3. sz. alatti, helyileg védett épületben. A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos, az élvonalba tartozó képzőművész munkája kap benne helyet. 1986-ban Nyári Galéria néven nyílt meg.

Mini Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művelődési házon belül látogatható. A Mini Galéria a helyi, megyei alkotók bemutatkozására ad lehetőséget. A kiállítások iránti nagy érdeklődést elősegíti a változatosság, amelyet a különböző technikák és stílusok havonkénti cseréje jelent.

Eötvös Károly Városi Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton déli partjának második legnagyobb közművelődési könyvtára, több mint 50 ezer kötettel várja a látogatókat. Százféle újság, videokazetták, internetezési lehetőség áll az érdeklődők rendelkezésére. A könyvtárról bővebben: [2]

Fonyódi Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla u. 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók. Mindemellett időszaki kiállításokkal is várják az érdeklődőket.

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyományuk van a Szent István-napi rendezvényeknek, minden év augusztus 20-án. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása, és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja, a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fonyódi kikötő
  • A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
  • Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
  • A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
  • A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori Cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok.
  • Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (200 éves, műemlék jellegű épület).
  • A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
  • A több mint 100 éves római katolikus templom.
  • A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar szent koronára emlékeztet.
  • Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
  • Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó)
  • Kalmár Péter emlékmű
  • Boros-kastély
  • Sipos-hegyi kilátó
  • Lányi Antal emlékoszlopa
  • Fodor András emléktáblája
  • Testvérvárosi park
  • Panoráma sétány
  • Valkó-kilátó
  • Kripta-villa
  • Kossuth-erdő
  • Szaplonczay Manó emlékoszlopa
  • Pál Mihály „Balatoni szél” című szobra
  • Turul-szobor (2010)[3][4]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fonyódi Hírmondó havonta megjelenő önkormányzati újság. Mérete A/4, ingyenesen jut el a város lakóihoz. Fonyód honlapjáról is elérhető.[5] A városnak saját tévécsatornája is üzemel, Fonyód TV néven. Adásai online visszanézhetőek weblapjukon.[6]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A fonyódi Petőfi Sportegyesület telepe szép környezetben, a fonyódi hegy lábánál épült. Presszóval, sportszállóval, labdarúgó és atlétikai pályával, minden teremsport űzésére alkalmas térrel, szaunával, kondicionáló teremmel, a Balaton-parton vízisport-teleppel várja a sportolni vágyókat.
  • A Fonyódi Tavaszi Fesztivál keretében bonyolítják le a már nemzetközivé lett, Dél-Balaton Sakk Kupa. A kedvelt üdülővárosban 3500 színvonalas üdülőépület van.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fonyód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  4. Két és félméteres Turul-szobrot állítottak Fonyódon - Magyar Nemzet Online
  5. Fonyódi Hírmondó
  6. Fonyód TV

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]