Fonyód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fonyód
Fonyód – kilátó
Fonyód – kilátó
Fonyód címere
Fonyód címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás város
Polgármester Hidvégi József (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 8640
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4757 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 91,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fonyód (Magyarország)
Fonyód
Fonyód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 28″, k. h. 17° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 28″, k. h. 17° 33′ 00″
Fonyód (Somogy megye)
Fonyód
Fonyód
Pozíció Somogy megye térképén
Fonyód weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonyód témájú médiaállományokat.

Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton déli partján, a Nagy-Berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik a tóra. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára horgászók szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város központjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a 'fon' igére vezetik vissza: királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fonyód a III. katonai felmérés idején – 1880

Fonyód környékén az első embercsoport már 17–18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el.

Nevét először Szent László király összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között'Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt.

Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő. Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, mely eredetileg a tóti Lengyel családé volt, Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését. Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. A 19. század első felében Lengyel Julianna, báró Pászthory Menyhértné birtokában találjuk. 1856-ban az Inkey családé volt, később a báró Wodianer család birtokába került. A szabadságharc idején még 108 ember (zsellérek, uradalmi halászok) lakta puszta volt. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A lecsapolás, a halászat és a szőlőmű­ve­lés újabb családoknak jelentett megélhetést. A fonyódi pusz­ta évszázadokon át érintetlen lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándor orvosról kapta a nevét, aki tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s ők a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz. A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

Fonyódon – többek között – bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző iskola, ügyészség, bíróság, kulturális központ, könyvtár és múzeum is működik.

2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátyás Király Gimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete típusterv alapján épült, 1986–1989 között Salamin Ferenc építész tervei alapján bővítették, ekkor kapta a magyar szerves építészetre jellemző stílusjegyeket. Tágas aulája nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is.

A gimnázium 25 éve nyújt otthont a Fonyódi Helikon költőtalálkozónak, amelyen a kortárs hazai és a határokon túli magyar irodalom legismertebb szerzői találkozhatnak egymással és olvasóikkal. [1]

Villa Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötőtől nem messze található, a Fürdő u. 3. sz. alatti, helyileg védett épületben. A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos, az élvonalba tartozó képzőművész munkája kap benne helyet. 1986-ban Nyári Galéria néven nyílt meg.

Mini Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művelődési házon belül látogatható. A Mini Galéria a helyi, megyei alkotók bemutatkozására ad lehetőséget. A kiállítások iránti nagy érdeklődést elősegíti a változatosság, amelyet a különböző technikák és stílusok havonkénti cseréje jelent.

Eötvös Károly Városi Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton déli partjának második legnagyobb közművelődési könyvtára, több mint 50 ezer kötettel várja a látogatókat. Százféle újság, videokazetták, internetezési lehetőség áll az érdeklődők rendelkezésére. A könyvtárról bővebben: [2]

Fonyódi Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla u. 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók. Mindemellett időszaki kiállításokkal is várják az érdeklődőket.

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyományuk van a Szent István-napi rendezvényeknek, minden év augusztus 20-án. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása, és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja, a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fonyódi kikötő
A Várhegyi Széplátó
  • A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
  • Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
  • A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
  • A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok.
  • Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (mintegy 200 éves műemléképület).
  • A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
  • A több mint 100 éves római katolikus templom.
  • A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar szent koronára emlékeztet.
  • Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
  • Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó, 2012 óta „Várhegyi Széplátó")[3]
  • Kalmár Péter emlékmű
  • Boros-kastély
  • Sipos-hegyi kilátó
  • Lányi Antal emlékoszlopa
  • Fodor András emléktáblája
  • Testvérvárosi park
  • Panoráma sétány
  • Valkó-kilátó
  • Kripta-villa
  • Kossuth-erdő
  • Szaplonczay Manó emlékoszlopa
  • Pál Mihály Balatoni szél című szobra
  • Turul-szobor (2010)[4][5]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fonyódi Hírmondó havonta megjelenő önkormányzati újság. Mérete A/4, ingyenesen jut el a város lakóihoz. Fonyód honlapjáról is elérhető.[6] A városnak saját tévécsatornája is üzemel, Fonyód TV néven. Adásai online visszanézhetőek weblapjukon.[7]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A fonyódi Petőfi Sportegyesület telepe szép környezetben, a fonyódi hegy lábánál épült. Presszóval, sportszállóval, labdarúgó és atlétikai pályával, minden teremsport űzésére alkalmas térrel, szaunával, kondicionáló teremmel, a Balaton-parton vízisport-teleppel várja a sportolni vágyókat.
  • A Fonyódi Tavaszi Fesztivál keretében bonyolítják le a már nemzetközivé lett, Dél-Balaton Sakk Kupa. A kedvelt üdülővárosban 3500 színvonalas üdülőépület van.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Fonyód kilátói a fonyodert.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. november 25.)
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  5. Két és félméteres Turul-szobrot állítottak Fonyódon - Magyar Nemzet Online
  6. Fonyódi Hírmondó
  7. Fonyód TV

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]