Büssü
| Büssü | |||
 | |||
| Római katolikus kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szegvári József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7273 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 330 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 57′ 47″46.457461°N 17.963069°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 57′ 47″46.457461°N 17.963069°E | |||
 Büssü
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Büssü weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Büssü témájú médiaállományokat. | |||
Büssü község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Somogy vármegye keleti részén, a Baté–Igal közti 6503-as út felénél helyezkedik el, a két említett településtől mintegy 11-11 kilométerre. Határos községek Kisgyalán, Gölle, Fonó és Zimány.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Büssü és környéke már az őskorban is lakott hely lehetett, erről tanúskodnak a község határában, a Górdombon talált kőbalták és házieszközök. A mai Büssü területe az ókorban is lakott hely volt. Az itt talált római kori emlékek közül említést érdemel a páfrányosi mező római temetője, valamint az 1880-as években a paperdei mezőben talált római kori sír.
Fennmaradt Árpád-kori oklevélben 1275-ben szerepelt először Bese és Bösö néven.
1289-ben a királynéi praecok (hirdetők) földje volt.
1362-ben Beuseu, 1408-ban pedig Besew alakban írták a nevét. 1449-ben a Bocskai család is Besew-i előnévvel szerepelt.
1536-ban az adólajstromban Beesew alakban fordult elő; ekkor Nagy Antal és Zolthay Gáspár voltak a földesurai.
1573-ban, 1574-ben és 1575-ben felvett török kincstári adólajstromok Bösö néven említették; ekkor már csak 8 házból állt.
1562-ben Mezőlaki Zámbó Imre nyert adományt Büssü és Báté helységekre és Béczpusztára. 1598-1599-ben Büssünek Pethő Kristóf volt a birtokosa.
1610-ben Zámbó István Alya Mátyással, Zámbó Ferenczczel és Plakovich Jánossal egyezkedett e birtokok fölött.
1701-ben a Zámbó örökösök Büssü, Báté és Bécz birtokokat a Laczkó családnak örökbe vallották a győri káptalan előtt.
Az 1715. évi összeírás szerint a Laczkó családé volt Bátéval együtt.
1721-ben III. Károly király Büssü és Báthé birtokokat, továbbá Béczpusztát, a babocsai uradalommal együtt gróf Rindsmaulné szül. Neudeck Mária Katalinnak adományozta.
1729-ben Kobenzl grófné, szül. gróf Rindsmaul Karolina Büssü, Báthé birtokait és Béczpusztát Gyulai Gaal Gábornak adta el. Ez időtől kezdve a Gyulai Gaal család birtokos Büssün. Gyulai Gaal Gábor 1741. augusztus 28-án új adományt nyert Mária Terézia királynőtől Büssü, Báté helységekre és Béczpusztára. Gaal Gábornak 1754-ben bekövetkezett halála után Büssüt, Báthét és Béczpusztát fiai: Antal és Kristóf örököltél, akik később vétel útján Kazsok községet és Uzdpusztát is megszerezték.
Gaal Antal egyetlen fia, János, 18 éves korában elhunyt, leányai pedig az uzdi pusztát kapták örökrészül. Büssü, Báthé és Bécz Gaal Gábor fiaira szállt. Gaal Kristóf fiai, István és György, 1808-ban a családtól 20 évre zálogba vették az Antal-féle részt, majd 1838-ban örök áron megvásárolták. A két testvér akként osztozott meg, hogy Büssü és Bécz egy része Gaal Istvánra, Báthé, Kazsok és Bécz másik része Gaal Györgyre szállt. Gaal István halála után (1863) Büssüt Gusztáv örökölte. Utána 1900-ban fiai, Gyula és István, a szomszédos patalomi birtokot szerezték meg, melyen megosztoztak.
A 20. század elején Gaal Gyula örököseinek és Gaal István cs. és kir. kamarásnak volt itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt 1760-ban özvegy Gaal Gáborné építtette Antal fia számára.
1810. május 8-án a helység vásárszabadalmat nyert.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 951 lakosából 943 magyar, 8 német volt. Ebből 591 római katolikus, 343 református, 10 izraelita volt.
A mai Büssü községtől éjszaknyugatra a pusztatemplom-dűlőben feküdt egykor Bécz falu is:
Bécz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egykori falu templomának alapfalait 1882 körül ásták ki. A fennmaradt hagyományok szerint, az 1514. évi parasztfelkelés alkalmával az egyik utolsó ütközetre az egykori Bécz községtől északra elnyúló fennsíkon került sor, ekkor elpusztult Bécz is, és lakosai az erdőkbe menekültek. E pusztulás után alapították a mai Büssü községet. Bécz ettől kezdve pusztai birtokként szerepelt az iratokban.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Szegvári József (független)[3]
- 1994–1998: Szegvári József (független)[4]
- 1998–2002: Szegvári József (független)[5]
- 2002–2006: Szegvári József (független)[6]
- 2006–2010: Szegvári József Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Szegvári József Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Szegvári József Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Szegvári József (független)[10]
- 2024– : Szegvári József (független)[1]
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő polgármester, Szegvári József és egyik független kihívója, Hegedűs Zoltán között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 8-án tartották meg, valamivel magasabb arányú választói részvétel mellett, ami Szegvári Józsefnek kedvezett.[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 400 | 379 | 405 | 371 | 343 | 344 | 341 | 330 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 44% cigánynak, 1% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,3% szlováknak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezet nélküli 15,6% (6,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 76,4%-a vallotta magát magyarnak, 48,7% cigánynak, 5,2% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,3% horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 1,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 1,5% egyéb keresztény, 11,1% felekezeten kívüli (47,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pongrácz-kúria
- A római katolikus kápolnát 1764-ben építtette özvegy Gaal Gáborné, szül. Garamveszelei Kazy Júlia és fia, Antal. A kápolna egész felszerelése a feloszlatott pálos szerzetesrend pécsi rendházából került ide.
- A református templom 1791-ben épült.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Büssü települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. szeptember 8. Hozzáférés: 2024. október 3..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. 2021. október 20. dátummal az eredeti (html) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. január 13..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2019. december 23..
- ↑ "Büssü települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 22..
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/15/telepulesek/036?tab=results&filter=mayor.
{{cite web}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ Büssü Helységnévtár
- ↑ Büssü Helységnévtár
